Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)
II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Némedi Lajos: A nemzeti művelődés ügye 1790—91-ben
hogy jó volna az asszonyokat is a közönséges gyülekezetekbe bebocsátani. 179-0. 16 1. Horváth: A férjfiak felelete. (Szatsvay Sándor): Hazafiak tüköré. Magyarok! aki jól köt, jól old. Pest—Buda— Kassa. 1790. 16 1. — Szatsvay. (Szirmay Antal?): A második József az Elisium mezején. 1790. 64 1. — A második József. Szluha György: Puncta et animadversiones pro rei litterariae per inclitum regni Hungáriáé, partesque eidem adnexas emendatione, et meliori scholarum catholicarum institutione patriae ablata. Budae. 1790. 67 1. — Szluha. Vályi András: Beszéd a nemzeti nevelésről. Pest 1791. 34 1. — Vályi: Beszéd. Vályi András: A magyar nyelvnek hathatósságáról mondott beszéd. Pest. 1791. IV. 36 1. Vályi: A magyar nyelv. (Verseghy Ferenc): A magyar hazának anyai szózatja az ország napjára készülő magyarokhoz... 1790. 14 1. Verseghy: Anyai szózat. Verseghy Ferenc: A világnak közönséges története. Irta francia nyelven Abbás Miliőt Ur... H. n. 1790. A magyar nőkhöz címzett ajánlás: Benda: id. m. I. 189—192. 1. — Verseghy: A világnak. [1] Az 1790—91-es évek röpiratirodalmára, politikai és kulturális törekvéseire vonatkozólag igen terjedelmes irodalom áll rendelkezésre. Hosszabb felsorolás helyett az olvasót Kosáry Domokos bibliográfiájára utalom (Bevezetés a magyar történelem forrásaiba és irodalmába. II. (1711—1825) Bp. 1954.) és csak néhány művet említek meg azok közül, melyeknek a forrásokon kívül a legtöbb hasznát vettem. Concha Győző: A kilencvenes évek reformeszméi és előzményeik. Bp. 1885. Ballagi Géza: A politikai irodalom Magyarországon 1825-ig. Bp. 1888. Szekfű Gyula: Iratok a magyar államnyelv kérdésének történetéhez, 1790—1848. Bp. 1926. — Kornis Gyula: A magyar művelődés eszményei, 1777—1848. I. Bp. é. n. különösen a 141—175. 1. — Waldapfel József: A magyar irodalom a felvilágosodás korában. Bp. 1954. — Arató Endre: A nemzetiségi kérdés története Magyarországon. I. 1790— 1840. Bp. 1960. [2] Decsy: 140—141. 1. — A „boldogság" szót hol mai értelemben használják a korban, hol pedig boldogulást értenek rajta. [3] Gáti: 22—24. 1. [4] Osvald:: 119. 1. [5] Kiss: 3—4. 1. [6] Vö. Daniel Mornet: Les origines intellectuelles de la Révolution Frangaise (1715—1787). Paris. 1933. — Dániel Mornet: La pensée frangaise au XVIII. siécle. Paris. 1936. [7] Aranka: Újabb elmélkedés: Jancsó: 106. 1. [8] Szauder József: Kazinczy Ferenc Válogatott Művei. II. 123—124. 1. [9] K. L. II. 51—52. 1. [10] A második József. [11] Ewald: Tartalomjegyzék: 16. sz. [12] Ewald: 126. 1. [13] Ewald: 73. 1. [14] Decsy: 126—127. 1. [15] Osvald: 75. 1. [16] Babel. Fragmente über die jetzigen politischen Angelegenheiten in Römischen Reiche. 1790.102.1. — Ninive. Fortgesetzte Fragmente über die dermaligen politischen Angelegenhetien in Ungarn. Nebst einer wichtigen Beilage. 1790. 149 1. — A magyarfaló iratokra adott magyar válaszok közül kiemelkedik Horányi Elek szellemes latin röpirata: Eleutherii Pannonii mirabilia fata dum in metropoli Austriae famosi duo libelli Babel et Ninive in lucem venissent. 1791. XVI. 291 1. — A magyarság kulturálatlanságának felhánytorgatása a külföld, különösen a németek részéről már ekkor is nagy múltra tekint vissza. Vö. Turóczi Trostler József: Ungarns Eintritt in das literarhistorische Bewusstsein Deutschlands. Deutsch— Ungarische Heimatsblätter. 1930—1933. 283-
