Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: Telekesy István püspök szerepe az egri vár 1710. évi feladásában

hallgatott a polgári és klerikális történetírás, hogy Telekesy püspöknek miiven kiemelkedő szerepe volt az egri vár feladásában. I. József császár 1711 március 6-án kelt kegyelmi diplomája, amelyben Telekesy Istvánt visszahelyezi minden előbbi méltóságába és javadalmába, többek között kiemeli a püspöknek azt az „érdemét" is a császár szolgálatában, hogy az egri vár állapotáról és az őrség helyzetéről információkkal szolgált és hogy hathatósan közreműködött a vár feladásában is [33]. Ha a várban nem is tartózkodtak az ostrom idején kanonokok, ez a tény egyáltalán nem menti az Eger városában meghúzódó klerikális reakció hazafiatlan magatartását. Eger város kapitulációjának okát abban a minden reményt feladó általános demoralizációban kereshetjük, amely a szabadságharc belső ellentmondásainak kiéleződéséből, a klerikális reakció aknamunkájából és — döntő módon — a nemzetközi erőviszonyok kedvezőtlen alakulásából szervesen következett. A szabadságharc bukásával a döntő akadály is elhárult a Habsburg gyarmati rendszer megvalósulása elől. Az egri püspökségből elmozdított Telekesy István helyett I. József király a kalocsai érsekké kinevezett váradi püspököt, Csáky Imrét emelte a püspökségre. Ez nagyon megtörte a 78 éves főpásztort, s kérőre fogta a dolgot a királynál. Elismerte, hogy „rosszat" tett, hogy „vétkezett" és bocsánatért, méltóságaiba való visszahelyezésért esedezett. Végülis a szabadságharc bukása után, Telekesyt egyházi bíróság elé állították „kuruckodásáért", a bíróság felmentette, mert bebizonyosodott, hogy sem a pápának, sem a császárnak nem okozott semmi kárt. A pápai udvar Telekesynek az egri püspökségtől való megfosztását érvénytelennek nyilvánította és I. József császár 1711 március 6-án kelt kegyelmi diplomájával (mandatum regium) visszahelyezte méltóságába [34]. A katelikus egyház hű segítőként szegődött az uralkodóházhoz és az uralkodó osztályhoz a kizsákmányolás és idegen elnyomás ellen küzdő népi tömegek fékentartásában. IRODALOM: Hl Archívum Rákóczianum, II. 342—343. 1. — 1708 szept. 24. [2] Archívum Rákóczianum, II. 470., V. 248. 1., Komáromy András: Perényi Mikles egri várparancsnok, Hadtörténelmi Közlemények, 1915, 132. 1., Perényi Miklós Perényi Ferenc báró és Kornis Krisztina fia. A szabadságharc kezdetén a kurucok elől nagyszőllősi birtokáról Huszt várába menekült, a vár elfoglalása után állott Rákóczi hűségére. A fejedelem gyalogos kapitánnyá, majd brigadérossá nevezte ki. Perényi 1709 ápr. 22-től a vár 1710 decemberében történt feladásáig Eger parancsnoka volt. V. ö. Esze Tamás: Kuruc vitézek folyamodványai 1703—1710, Bp., 1955. 394. 1. [3] Czobor Alfréd: TJj adatok Eger várának 1710-i történtéhez, Hadtörténelmi Közlemények, 1929, 464—465. 1., Komáromy, Perényi Miklós 157. 1., Heckenast Gusztáv: A Rákóczi szabadságharc, Bp., 1953. 117. 1. [4] Szederkényi Nándor: Heves vármegye története, IV. köt. Eger, 1893, 126. 1. [5] Komáromy, Perényi Miklós 498. 1. [6j Archivum Rákóczianum, III. 187. 1., Komáromy, Perényi Miklós 499. 1. [7] Czobor, Űj adatok Eger várának 1710-i történetéhez 470. 1. [8] Pázmán Alajos: Telekesy István és az egri papnövelde. Emlékkönyv KisApponyi Bartakovics Béla egri érsek aranymiséjének ünnepére, Eger, 1865. S44