Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: Telekesy István püspök szerepe az egri vár 1710. évi feladásában

strázsamester mutatta meg azt is a labancoknak, melyik a legalkalmasabb hely aknák ásására. November 24-én a németek hozzá is fogtak a város felőli kapu alatt három akna készítéséhez, s egyidejűleg közvetlenül a vár körül is sáncokat vontak. Amint Perényi várparancsnok észrevette az ellenség földmunkálatait, rájuk gyújtotta a házakat, s a várvédőkkel azonnal ellenaknát kezdett ásatni. De csakhamar félbe kellett hagyniuk az ásást, mert nem álltak rendelkezésre hozzáértő emberek. Az aknakészítés hírére tovább fokozódott Réthey alparancsnok és a vele egy húron pendülő tisztek erőszakos, durva fellépése, s a várbeli hajdúk rémülete és engedetlensége. A főkolompos Réthey egyik durva kifakadása alkalmával Rákóczit, Bercsényit hazugnak nevezte, akik csak ámítják őket az orosz segítséggel. A leghevesebb ostrom napjaiban az ellenség nyílvesszőkkel röpített cédulákat a várba, melyekkel jutalom ígéretével bujtogatta az őrséget a várparancsnok elfogására. Ekkor már mind a tisztek, mind pedig a hajdúk nagyobbrésze Réthey alparancsnok oldalán állottak. Perényi — Réthey szerint — igazán már csak ebeknek parancsolt. ,.Semmit sem tartok Nagyságodtul" —- vágta Perényi szemébe alparancsnoka. Perényi Miklós várparancsnok végülis beadta derekát a kapitulánsok előtt. November 29-én, azon a napon, amikor a még mit sem sejtő fejedelem Perényihez szokatlanul kemény hangú levelet intézett, az egri várbástyákon felhangzott a megadás jele. A kapituláció előkészítésében és végrehajtásában Réthey alparancsnok és társai voltak a szóvivők. Wallis a kurucok magyarul írt kapitulációs pontjait a száműzetésükből visszatért jezsuiták által fordíttatta latinra. A Wallis által kikötött pontok (fegyveres kivonulás, kíséret, az ingóságra és ingatlanokra vonatkozó határozatok, az amnesztia ügye stb.) lényegileg megegyeznek Érsekújvár kapitulációs pontjaival. A vár átadását és a kivonulás napját december 7—8-ára tehetjük. Réthey alparancsnok zászlók alatt, dobpergés mellett vitte a „császár hűségére" a vele tartó magasabb rangú tiszteket és a hajdúkat. Perényi pedig mintegy szász lefegyverzett hűséges hajdúval és kilenc kisebbrangú tiszttel elindult a fejedelemhez. Rákóczinak másnap, hogy Munkácsról elindult, december 6-án Vámosatyára hozták meg Eger elestének hírét, mégpedig abban a formában, ahogy Emlékirataiban olvashatjuk: „...azt a kellemetlen hírt kaptam, hogy lovashadtest érkezett Eger alá, megadásra szólította fel a várat, az odamenekült kanonokok megvesztegették az alparancsnokot és az odavaló tiszteket és megadásra kényszerítették báró Pirinyi brigadérost" [21]. A hír igen leverte a fejedelmet, s még aznap megírta Bercsényinek és Károlyinak is [32], Arról, hogy a kapitulációban a „várba menekült" kanonokok is közrejátszottak volna, Rákóczi Emlékiratain kívül sehol másutt nem történik említés. E híresztelésre valószínűleg az adhatott okot, hogy az ostrom kezdetén az egri lakosok képviseletében — Telekesy István egri püspökkel az élükön — papok tárgyaltak, az ellenséggel és intézték a hódolást, s hogy Cusani is részben őket használta fel a Perényihez intézett felszóllításai közvetítésére. De arról már mélyen 343-