Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: Telekesy István püspök szerepe az egri vár 1710. évi feladásában

lis császári ezredes bizonyságlevele szerint — a várparancsnokot és az őrséget titokban beküldött levelek útján arra buzdította, hogy minél előbb adják át a várat [17]. Perényi várparancsnoknak azonban utasítása volt Károlyitól, hogy az ellenséggel való bármiféle levelezés szigGruan tilos [18]. Mikor tehát egyes várbeliek először egy szerb kapitány, majd a városiak megbízásából Cusaninál jártak, s a visszatérő papok által hozott levelet mégis átvették, a várparancsnok felháborodva tiltakozott önkényes eljárásuk ellen, s a két levelet felbontatlanul félretette [19]. De közben a klérus kapitulációra felszólító agitációjával kapcsolatban bent a várban aggasztó tünetek mutatkoztak. A kapituláns ellenzék, mely Réthey Ferenc alezredes, a vár alparancsnoka vezetése alatt később teljesen úrrá lett a várban, már az első napon felütötte fejét. Réthey alparancsnok, Csala Sándor egri hadbiztos és társaik szembeszegültek Ferénvivel, s durva hangnemben követelték, hogy illő választ adjon Cusani leveleire, mert — úgymond — „bőrünkben áll" [20]. Perényi várparancsnok azonban ellenállt erőszakoskodásaiknak, s Cusani levelét, melyet szerzetesek hoztak fel a várba, felbontatlanul, a fejedelemhez és Károlyihoz írt saját leveleivel együtt átadta Pethő Ferenc főhadnagynak, aki eskü alatt kötelezte magát arra, hogy eljuttatja azokat a fejedelem kezébe. Pethő azonban „megszédülvén feje", azokat egyenesen Cusanihoz vitte és csapatostól átpártolt az ellenséghez [21]. Perényinek tehát még az ostrom megindulása előtt egyetlen napon két árulást is meg kellett érnie; a városi hajdúkét, akik a klérus agitáció]ára átálltak a császáriak oldalára, és Pethő Ferenc főhadnagyét. Ugyanakkor saját környezetében is kedvetlenséget, ingadozást és lázongásra való hajlamot tapasztalt. Kettős küzdelem előtt állott; egyrészt az ostromló császári katonasággal, másrészt, saját engedetlen embereivel kellett megküzdenie. Ezekután érthető, miért írt már az ostrom kezdetén „végső desperatiót (kétségbeesést — Sz . I.) ábrázoló" levelet a fejedelemnek [22]. Nem a vár eredménytelen felkérése után, október 25-én megkezdődött ostrom, vagy Cusani apró bombái nyugtalanították, hanem az említett áruló jelenségek, mint az esetleg meg nem akadályozható kapituláció előhírnökei. Azt kellett ugyanis tapasztalnia, hogy a katonák, különösen a hajdúk összesúgnak, tanakodnak és alkalomadtán szökdösnek a várból, sőt már a tisztek is gyanúsan kezdenek viselkedni, mióta Wallis az Egerbe menekült papok és Telekesy püspök segítségével, titkon árulásra csábította az őrséget. Közben gróf Pálffy János, a magyarországi császári hadak fővezére, nagv erővel közeledett. A németek elfoglalták Ónodot, Szendrőt és Tállyát. Szerencsnél felverték a kurucokat, s a Patakon időző Eszterházy Antalt úgy megszalasztották, hogy a nemes ifjakkal és Rákóczi udvari katonaságával nyakra-főre menekült, még a Bodrog hídját is felszedette maga után. De Viard csapatai bevonultak Rákóczi őrizetlenül hagyott ősi várkastélyába, Patakra. Bercsényi azt írja Károlyinak, hogy Egernek is nagy „bombája" lesz majd ez a hír [23]. Az egri vár körüli hadműveleteket bevezető háromnapos bombázás után beállott nyugalmat Perényi Miklós várparancsnok arra használta 341-