Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: Telekesy István püspök szerepe az egri vár 1710. évi feladásában

essék, megszánván a Krisztus vérével megváltott és mind annyi püspökségi helyen az oltár s pásztor nélkül hagyott lelki juhoknak sokaságát. . . sokakban kéntelenítettem nem annyira velők egyet érteni, mint a reám és szegény alattam való egyházi és szerzetes fraterimre adózásban a kemény igát viselnem. . . Ónodban nagy parancsolat alatt gyűlés hivatván compareálnom (megjelennem — Sz. I.) kellett nagy kitelensígemből; meg nem gondolván, hogy arra az átkozott detronizatiora (trónfosztásra — Sz. I.) fakadjanak. . . én soha őfelsége kegyelmes urur.k királyunk ellen nem tusakodtam, ellene fegyvert nem fogtam, s most is oly hive vagyok, mint annak előtte, hogy erre a tündéres földre csaknem erővel hoztak, melyről testimoniumot (bizonyságot — Sz. I.) is készek azon főtisztek (Heister, Croix, Viard és Wallis — Sz. I.) adni" [12]. I. József király az ónodi gyűlés trónfosztó határozata kimondása után XI. Kelemen pápához fordult és arra kérte, adjon az esztergomi érseknek felhatalmazást arra, hogy a szabadságharchoz csatlakozott egyházi személyek ellen törvényesen eljárhasson. A pápa 1709. augusztus 17-én brévét bocsátott ki Keresztély Ágost prímáshoz, amelyben meghagyta minden egyházi embernek, hogy azonnal álljon el Rákóczi ügye mellől. Büntetésül kilátásba helyezte a viselt méltóságtól és javadalomtól való megfosztást. Ez a magyarázata annak, hogy Telekesy István egri püspök az ónodi trónfosztás után egyenesen távoltartotta magát mind Rákóczitól, mind a szabadságharc más híveitől. Az 1708 november 22-én tartott sárospataki gyűlésen már meg sem jelent, ami nem kis feltűnést keltett. Az egri püspök ekkor már nemcsak maga igyekezett félrevonulni, hanem káptalanét és papságát is törekedett visszatartani a szabadságharctól [13]. Keresztély Ágost prímás 1709 december 18-án kelt levelében a Rákóczi pártján álló és pozsonyi palotájában meg nem jelent papokat állásuktól és javadalmaiktól megfosztotta. Bár Telekesy később bebizonyította, hogy a maga hűségét még a pozsonyi ítélet előtt jelentette, az elmozdított papok között szerepelt ő is annak ellenére, hogy a rövid határidőre és betegségére való tekintettel nem tudott Pozsonyba utazni [14], De Viard császári tiszt 1710 május 18-án Rozsnyóról kelt levelében írja, hogy Telekesynek Keresztély Ágost esztergomi érsekprímáshoz szóló levelét elküldte és mind az egri püspöknek, mind a káptalannak és az egész klérusnak ebben az ügyben előtte ismert ártatlanságát az érsek-prímásnak előadta és figyelmébe ajánlotta [15]. Miután Telekesy István egri püspök elvesztette a szabadságharc kedvező kimenetelében való hitét, igyekezett „hűtlenségét" úgy jóvátenni, hogy érdemeket szerezzen a császáriak előtt. Az egri vár ostromát az első időben Cusani császári tábornok vezette. Gróf Wallis Ferenc császári ezredes bizonyságlevele szerint az egri püspök, midőn a császári csapatok Heves megye és Eger vára felé közeledtek, nemcsak Cusani tábornoknak, hanem neki is sietve állt rendelkezésére; szorgasan gondoskodott a császári hadak ellátásáról [16]. Cusani többször megkísérelte levél útján Perényi várparancsnokot és az őrséget rábírni a vár átadására. Ebben nagy segítségére volt Telekesy püspök is, aki — Wal340-