Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: Telekesy István püspök szerepe az egri vár 1710. évi feladásában

ruló kurucság oltalmazása, s mindkettőnek a tiszai átjárás biztosítása ie^t volna [3]. Rákóczinak az volt a haditerve, hogy odahagyván a mezőt, a lovas hadakat is a várakban, erősségekben csoportosítja, és lépésről-lépésre megvédelmezi azt a kis kuruc országrészt, amely már csak a Tiszatói a Beszkidekig terjedt. Ennek végső bástyái Szolnok, Eger, Kassa és Munkács várai voltak. Közben Cusani őrgróf lovassági tábornok megtámadta a Tisza-vonalat. De Viard hadosztálya a Boldva mentén és a Sajó völgyében gyorsan vonult előre. Perényi Miklós egyidejűleg értesítette Károlyi Sándort és Bercsényi Miklóst Eger körülzárásáról. Bercsényi azt tanácsolta neki, hogy a siroki és hajnácskői hajdúkat vigyék Egerbe. A császáriak azonban megakadályozták, hogy segítő csapatok jussanak be a várba. Wallis gróf német csapatai Hatvan felől úgy elárasztották Heves megyét, hogy a rendek az 1710 október 10-én tartott közgyűlésen behódoltak a császárnak és engedelmesen megfizették a kivetett hadisarcot [4]. A császári csapatoknak ez a gyors és váratlan támadása meghiúsította Rákóczi minden jól kigondolt haditervét, s lehetetlenné tette, hogy a tiszántúli hadakkal egyesülve Szolnok és Eger között kedvező védelmi állást foglaljon el. De Viard Miskolc tájékáról portyázó csapatokat küldött ki, hogy szükség esetén elvághassák a kuruc felmentő s

ereg útját. Cusani már a Tiszánál állott, hogy kierőszakolja az átkelést [5]. Az igen jól megerősített szolnoki várat Csajághy parancsnok alig néhány napi védelem után, október 17-én feladta a császáriaknak. Eger felmentése stratégiailag nem volt többé kivihető. Szolnok feladása után Eger védelmi jelentősége még fontosabbá vált a fejedelem és a szabadságharc számára. Rákóczi most, a végső erőfeszítések napjaiban nagyon számított Egerre; ragaszkodott minden áron való megtartásához. De hiába könyörgött Perényi Miklós várkapitány a fejedelemhez, Bercsényihez és Károlyihoz írt leveleiben, hogy küldjenek segítséget, kérésének már nem tudtak eleget tenni. A fejedelem tisztában volt Eger veszélyeztetett helyzetével, de nem segíthetett rajía. mert már akkor az Eger felé vezető közlekedési vonalakat mindenütt elvágta az ellenség és megtörte a kurucok gyenge ellenállását. Károlyi Sándor Hajdúnánásnál, Eszterházy Antal Szerencs és Sárospatak környékén várakozó állást foglalt el [6|. Cusani a szolnoki olcsó és gyors siker után azonnal Eger felé fordult, míg másfelől Wallis gróf ezredes csapatai igyekeztek a vár ostromához. Perényi Miklós várkapitány jelentéséből tudjuk, hogy az ellenség főereje az előcsapatok megjelenését követő napokon, október 24-én érkezett a vár alá. Az Eger városi sereg, amolyan tessék-lássék csetepaté után. még aznap labanccá lett. A polgárság még ugyanazon a napon behódolt a császári csapatoknak. A hódolás céljából a ferencrendi elöljárót, a plébánost és több szerzetest küldtek ki a császáriak táborába. Itt maga Telekesy István püspök vette kezébe a behódolás ügyét. Czcbor Alfréd polgári történetíró 1929-ben ezzel kapcsolatban a következőket írja: ,,A behódolás ténye miatt tehát legkevésbé sem érheti gáncs a nehéz helyzetbe jutott várost. S ép kevéssé a Rákóczihoz kez338-