Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: Telekesy István püspök szerepe az egri vár 1710. évi feladásában

TELEKESY ISTVÁN PÜSPÖK SZEREPE AZ EGRI VÄR 1710 ÉVI FELADÁSÁBAN Dr. SZÁNTÓ IMRE Az egri vár — mint ismeretes — a török időkben a legnevezetesebb végvárak közé tartozott, Rákóczi korában pedig mind a Felső-Magyarországon, mind a Duna—Tisza közén folyó hadműveletek szempontjából elsőrangú stratégiai fontossággal bírt. A fejedelem Munkácson kívül legszívesebben Egerben tartózkodott és a várat De Riviére francia hadimérnök térvei szerint jól megerősítette. Rákóczi Ferenc Eger védelmi rendszerére vonatkozó, Bercsényi Miklóshoz küldött emlékiratában Eger várát különösen azért féltette, mert Vass Sándor parancsnokot „felettébb okos"-nak tartotta, s éppen azon gondolkodott, hogy valami ürügy alatt „kiigazítsa" őt a várból. Réthey Ferenc alparancsnokot pedig kétes jellemű embernek tartotta. A papok megzabolázására csak Szentpétery Imre dandárparancsnokot vélte alkalmasnak. Határozottan azt követelte, hogy a papokat ne fogadják be a várba „az egy vén püspökön (Telekesy Istvánon — Sz. I.) kívül," kinek hűségében megbízott a fejedelem, sőt úgy tartotta, hogy éppen akkor „fordítaná elméjét az ártalomra", mikor észrevenné, hogy gyanús szemmel nézik és kételkednek benne [1]. Vass Sándor brigadéros halála után Rákóczi 1709 áprilisában az egri várat, ezt a fontos stratégiai jelentőségű helyet, Perényi Miklós kezére bízta [2], A fejedelemnek nyomós okai lehettek arra, hogy a papokat kitiltotta Egerből. De mikor a pestistől való félelmükben bebocsátásért könyörögtek, kinyittatta előttük a kapukat. Perényi várparancsnok azonban az Egerbe menekült világi papokat és szerzeteseket allandóan szemmel tartotta. 1710 szeptember 23-án elesett a szabadságharc legerősebb védőbástyája, Érsekújvár, s vele egész Nyugatmagyarország. A nyomasztó hírre a kurucok ellenállása még inkább meggyengült; az ellenség gyors ütemben nyomult előre. A szabadságharc a Kassa—Eger—Szolnok vonaltól keletre eső országrészbe szorult vissza. A kuruc hadsereg már nemcsak a támadó hadműveletekre, hanem az aktív védelemre is képtelenné vált. Rákóczi minden reményét a nemzetközi helyzet kedvező fordulatában, az orosz segítség megérkezésében vetette. A fejedelem a remélt orosz segítség megérkezéséig igen fontos szerepet szánt Szolnok és Eger várának. Szolnok feladata a délvidéki „rácok" megfékezése, Egernek pedig Felső-Magyarország, illetve az ország északkeleti részébe szo21 337