Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: Verne művei mai nevelési törekvéseink tükrében

[51] Makarenko fentidézett cikkében írta: „A pszichológiai elemzés feltétlenül komplikálja a szüzsét, és megakasztja a cselekmény fejlődését. Ezért kell megkövetelnünk, hogy az ifjúsági könyvekben világos, határozott, egyenes emberek legyenek a szereplők. Valamely alak keletkezését, fokozatos kialakulását leírni ifjúsági könyvekben meglehetősen reménytelen dolog. Verne Ayrtonja nagyon rejtett formákban teszi meg útját a kalózkodástól és rablástól az alapjában! véve derék ember életéig, és a gyerekek szívesen elhiszik, hogy ez a hős lélekben talán hosszasan is átélt valamit." (MM. VII. kötet. 177. old.) [52] Ezt a pszichológiában közismert tételt az ifjúsági olvasmányokkal olvasási élményekkel kapcsolatban meggyőzően emelte ki nemrégiben DEZSÉRY László „Olvasni jó" című kötetében: „Nem is olyan könnyű dolog beszámolni az olvasás gyönyörűségeiről. Talán sohasem lehet mindazt elmondani, ami a jó könyv olvasása közben forr, buzog, lelkesít, dolgozik bennünk. Ebben fa gyönyörűségben óriási adag van abból, ami mással megoszthatatlan. Csak én érzem, csak rám hat, aki olvasom. És az is, ami másokra hat, bennem kicsit másképp hat." (Dezséry: Olvasni jó. Bp. 1958. Kossuth kiad. 9. old.) [53] Vö: B. Saár Zsuzsa: „Az ált. iskolai rajzórákon történő megfigyeltetés a tanulók dialektikus materialista világnézetének kialakítása szolgálatában." („Rajzoktatás, vizuális nevelés" c. folyóirat 1961. évf. 2. sz. 13—14. old.) [54] Ilyenek pl. aránytalanságok (hajótest-vitorla, alakoknál fej és törzs aránya), dekoratív törekvések, (kontúrok behúzásával dinamika kifejezése primitív fokon) — többnyire lokálszíneket alkalmaznak, kiegészítő színekkel sokszor nem megfelelő helyre adják a hangsúlyt. [55] Vö. Harsányi István: Az olvasmányok hatása egy fiúgyermek természettudományi érdeklődésének kialakulására. (Olvasó gyermekeink című, (3.) sz. a, id. kötetben, 168. és 172. old. [56] Vö. nálunk főleg Tóth Béla: A gyermek és az irodalom (Bp. 1955. Tankönyvkiadó, III. rész, 26—77. old.) A 10—14 éves (Verne-olvasási) kort „a fejlett olvasás bevezető szakaszá"-nak nevezi. — Továbbá újabban az „Olvasó gyermekeink" c. kötetben főleg Tóth Béla: „A gyermek és a könyv kapcsolatának alakulása" (i. m. 8—37. 1.) és G. Donáth Blanka: „A lányregény és lány regénykorszak" c. tanulmányai (i. m. 190—258. 1.) — Egy szűkebb szövegrészlelet, írói gondolatsort megértést konkrét anyagon vizsgálta S. Molnár Edit: „Az írói gondolatsor folyamatosságának megértése egy novellában" (Pszichol. Tanulmányok II., Bpl. Akad. kiadó, 1959. 253—266. old.) és ugyan ő egy teljes Móricz Zsigmond novellában vizsgálta a különböző feltételek mellett I. gimnazista tanulóknál a szövegmegértés szintjeit. (S. Molnár Edit: „Adatok a szépirodalmi szövegmegértés feltételeinek vizsgálatához" c. tanulmánya a ..Pszichológiai problémák az iskolában" c. kötetben. (Bp. 1961. Tankönyvkiadó, 90—125. 1.) [57] Vö. Jaskova (O ponyimanyii szovjetszkoj gyetszkoj lityeraturü skoljnyikámi V—VII. klasszov. — Avtoreferat kand. dissz. Leningrad, 1953.) és Nyikiforova: (Voszprijatyije hudozsesztvennoj lityeraturü skoljnyikam, •— Moszkva, Ucspedgiz, 1953.) — Ismertetésük, illetve bírálatuk olvasható. A. G. KOVALJOV: „Pszichologija lityeraturnovo tveorcsesztva" (Izd. Leningradszkovo Universzityeta, I960. 122—123. old. c. művében [58] Ilyen motívumok például: személyek keresése (Grant kapitány gyermekei, Branicanné asszony), sportszerű fogadás (Utazás 80 nap alatt a Föld körül), tudományos expedíció (Hatteras kapitány, öt hét léghajón, — 3 orosz és 3 angol kalandjai), kincskeresés (Antifer mester), igazságszolgáltatás, ill. igazságkeresés (Sándor Mátyás, A jaganda.) (Hivatalos futárszolgálat (Strogoff Mihály), a sajtótudósítás (Bonbarnac Claudius), egy különös örökhagyó végrendeleti akaratának teljesítése (Különös végrendelet.) stb. [59] Az utazás neveléstörténeti és általános pedagógiai problémáiról vö. Bereczki Sándor „A külföldi utazások pedagógiai jelentősége nagy pedagógusok munkáiban" c. tanulmányát. (Szegedi Ped. Főisk. Évkönyve, 1957. 229—244. old.) [60] Ezek is több szempontba sorolhatók pl. kozmikus, űrhajózási kísérlet (Utazás a Holdba) egyes új járművek megalkotása (Némó kapitány. A hódító Robur, 80