Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)
I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: Verne művei mai nevelési törekvéseink tükrében
d) Milyen kapcsolatban vannak a Ver ne-regények az iskolai tananyaggal, a különböző tantárgyakkal? Erre a kérdésünkre túlnyomó részben pozitív választ adtak az olvasók. Az összes válaszok között mindössze 28 darab akad, (3,8 százalék) amely nem lát semmiféle kapcsolatot az iskolai tananyag' és a Verne-olvasmányok között. A negatív válaszok zöme az V— VI. osztályos tanulók közül kerül ki. Több esetben — a szóbeli ankétok, beszélgetések tanulsága szerint — a negatív válaszok értelmezésbeli hiba, félreértések miatt kerültek felszínre [55]. Milyen tantárgyakkal való kapcsolatot említ meg leginkább? Amint az tárgyilag is nyilvánvaló, elsősorban a földrajzzal és történelemmel. valamint a fizikával és biológiával való kapcsolatot emelik ki. Akadnak azonban, akik emellett más tárgyakat is említenek: pl. kémiát, mértant, csillagászatot. Örvendetes — de ritkán fordul elő — hogy említik a gyakorlati foglalkozással, a műhelygyakorlattal való kapcsolatot. (4 válaszban olvashatunk erről.) Figyelemre méltó, hogy erre a kérdésre akadnak érzelmileg is telített, lelkes válaszok. (Ezek az írásos felmérésnél, de méginkább a szóbeli beszélgetésnél tűnik ki.) pl. nem egy esetben arról vallanak, hogy sietnek megkeresni a térképen Afrikának, Amerikának, Ausztráliának azokat a tájait, ahol egy-egy Verne-regény lejátszódik. Többen feszült figyelemmel, várakozással tekintenek a földrajz órák felé: alig várják, mikor fognak Afrikáról, Amerikáról, Ausztráliáról tanulni. Az V—VI. osztályosok megnyilatkozásaiban elég gyakori az ilyenféle: „szeretnék már fizikát tanulni. n A történelmi tanulmányokkal kapcsolatban is fokozódik számos olvasó érdeklődése. Beszámolnak arról, hogy jobban érdekli őket a hajózás, különböző felszabadító mozgalmak története, stb. Viszonylag kevesebb rezonanciát vált ki az olvasókban a Verneregények biológiai, növénytani-állattani anyaga. Leginkább a „Némó kapitány" című regénye van jó hatással a biológiai tárgyak szemszögéből: sok tanulóban felkelti az érdeklődést a mélytengeri állatvilág iránt. Tapasztalatainkból az adódik, hogy az esetek többségében a Verne-regénvek felkeltik az érdeklődést egyes tantárgyak — főleg a földrajz, történelem, fizika — iránt. Sok esetben ezen túlmenően még a tanulási kedvet, ambíciót is íokozzák. Az sem tartozik a ritkaságok közé, hogy Verne-regények mélyebb, határozottabb, állandóbb természettudományi-technikai érdeklődést keltettek [56]. Hiba lenne azonban sematikusan általánosítani. Vannak olvasók, akik észreveszik ugyan az iskolai tantárgyakkal, vagy általában a tudományokkal való kapcsolatot, de ez tartós, mélyebb jótékony hatással nincs rajuk. Az olvasmányok kalandossága, izgalmassága, sokszor elvonja a figyelmet a mélyebbreható tudományos-technikai problémák, érdekessegek észrevétele elől. Az eddigiekben vázlatosan említett (felmérésekből, beszélgetésekből merített) adatok, tapasztalatok, úgyszólván teljes mértékben 68