Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

IV. Miscellanea - Pallagi Béláné—Zbiskó Ernőné: Az Egri Főegyházmegyei Könyvtár szláv anyagából

AZ EGRI FŐEGYHÁZMEGYEI KÖNYVTAR SZLÁV ANYAGÁBÓL PALLAGI BÉLÁNÉ—ZBISKÓ ERNÖNÉ Ismeretes, hogy az Egri Főegyházmegyei Könyvtár kb. 90 000 könyvet számlál. E hatalmas anyagban jó néhány szláv nyelvű, vagy a szlávokkal foglalkozó könyvet is találunk. Hogy pontosan mennyit, még nem tudhatjuk. Az 1900-ban kiadott katalógusok említenek ugyan szláv könyveket, de ezeknél lényegesen több lehet. Sok szláv könyv címe ugyanis latin fordításban került be a jegyzékbe és ezeknél sokszor csak a kiadás helye, amely valamelyik szláv nyelvterületen fekszik, figyelmeztet arra, hogy esetleg a könyv szláv nyelven íródhatott. Az újabb teljes katalogizálás viszont még éveket követelő munka. A szlávisták Moszkvában megtartott IV. nemzetközi kongresszusának egyik határozata célul tűzte ki a különböző könyvtárakban, archívumokban fellelhető szláv kéziratok és nyomtatványok felkutatását. Ezért határoztuk el, hogy a szláv nyelvű vagy a szláv népekkel foglalkozó könyveket külön kis bibliográfiában összegyűjtjük és közreadjuk. Ezzel a szlávistáknak vagy a szlávokkal foglalkozó történészeknek kívánunk segítségére lenni. Mintegy 60 könyv címét és pár szavas leírását adjuk jelen bibliográfiánkban. Valószínűleg még igen sok szláv vonatkozású anyag lappang a könyvek között, melyek felkutatását folytatjuk és szintén közreadjuk. Az anyag, amit összegyűjtöttünk, eléggé vegyes. Hosszú és hányatott utakon kerültek ezek a könyvek a könyvtárba, hiszen a könyvtár alapítója, Eszterházy Károly püspök Bécsben és más városokban vásároltatta a könyveket ügynökein keresztül. Az anyag javát ószláv nyelven írott vallásos könyvek adják, amelyek jórészét a XVIII. században Oroszországban nyomtatták. De van orosz, lengyel, cseh és szlovák nyelvű könyv is. Igen értékesek például a XVI. sz. végéről származó cseh és lengyel nyelvű művek. Ezt az első részt úgy osztottuk fel, hogy először közöljük a két kézírat adatait, azután az ószláv egyházi könyveket időrendi sorrendben, végül az élő szláv nyelveken írott könyvek következnek és négy szótár, ill. nyelvtankönyv. Bibliográfiánk második részében azokat a könyveket vettük fel, amelyek bármilyen vonatkozásban a szlávokkal foglalkoznak, de nem szláv nyelven íródtak. így került ide két francia kiadású világatlasz a XVI. és XVII. századból, az Orosz Birodalom népeit ismertető 1812-es díszes párizsi kiadvány és még néhány német és magyar nyelvű munka a múlt századból. Nyomdatechnikai nehézségek miatt az ószláv és orosz szöveget is latin betűkkel írtuk át. Itt Kniezsa István cirill betűs szláv szövegeknél alkalmazott nemzetközi tudományos átírását vettük alapul. Az egyes betűk átírása a következő: cs—c, zs—z, s—s, Í>I—y, I>—é. A szó végén lévő redukált hangokat egyáltalán nem jelöljük. A latinbetűs szláv szövegeknél (cseh, lengyel, szlovák) pontosan követtük az eredeti írást. •608