Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)
I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: Verne művei mai nevelési törekvéseink tükrében
Napjainkban is imponáló a kis hajótörötteknek ez az önállósága, aktivitása, életrevalósága, mellyel mindennapi életüket ilyen céltudatosan, hasznosan, értelmesen eligazították. Külön gondot fordít az író gyermekhőseinek jellemzésére. Először a regény kezdetén közöl mindegyikükről néhány adatot (pl. a szülők társadalmi állását is), jellemző vonást. Később, a cselekmény folyamán a kezdeti nagyon vázlatos, felületes jellemzés konkrétabb lesz, mert az eseményeken és cselekedeteken keresztül is kapunk jellemzést. Felismerhető a különbség a „kicsinyek" és nagyok jellemzése között. A kicsikről csak szűkszavú, felületes jellemzést tud a szerző adni: pl. Dole nagyon magas, Costar igen nyúlánk. Az I. osztályban ugyan nem ragyognak nagyon különösen. Mégis előrehaladottnak tartják magukat, mert olvasni-írni tudnak, amivel az ő korukban már nincs mit dicsekedni — állapítja meg szelíd iróniával az író [25]. — A „nagyok" jellemzésében részletes, árnyaltabb a könyv. Különösen rokonszenves Briand céltudatossága, bátorsága, józansága; Gordon eszes, praktikus amerikai: Doniphant gőgös, hiú, civódásra hajlik. A jellemzéseket felületessé teszi a laikus „nemzetkarakterológia" érvényesítése, mely bizonyosfokú nemzeti elfogultságra is lehetőséget ad az írónak a jellemzéskor [26]. Hiányzik a regényből a rejtelmes elem, mégis mindvégig leköti az olvasót, mert a fiatalok önállósága, derék helytállása £eJLtétlenül rokonszenvet kelt. Két évet töltenek a fiatalok kényszerű vakációban. Végre sikerül hajót ácsolniok és a maguk készítette hajón vitorláznak haza. A történet tanulságát maga az író mondja ki a regény végén: „Nincs az a helyzet, amelyből menekülni ne lehetne, renddel, buzgalommal és bátorsággal." • B) Verne utolsó, hanyatló szakaszának (1889—1904.) alkotásai, gyakran jövőbefordulók, pesszimisták. Az előző nagysikerű regények motívumai ismétlődnek sokszor erőtlen, kevésbé változatos és vonzó történet keretében. Nem véletlen, hogy e hanyatló szakasz regényei kevésbé népszerűek, sokat ma már teljesen elfelejtettek. Akadnak viszont e szakaszban is értékes, kellemes hatású olvasmányok. Az „Utazás a Holdba" fantasztikuma lesz nagyobbszabású és számunkra, a rakéták korában különösen időszerű a „Világfelfordulás" című regényben. (1889.) A cselekmény egy hatalmas ágyúlöveg megkonstruálása körül bonyolódik: a Gun-klub olyan ágyúgolyót akar tervezni, melynek kilövésével a Föld tengelyének elfordulását 80 fokosra lehet megváltoztatni. Ennek óriási előnyei lennének: az éghajlat mindenütt mérsékelt lenne és ami még fontosabb gazdaságilag: lehetővé válna a sarkvidéki kőszéntelepek gazdasági kiaknázása. Ez óriási hasznot biztosít a részvényeseknek. A tudós Maston J. T. számításaiba azonban hiba csúszik [27],: a nagyszabású kísérlet kudarcba fullad. A szerző vallási rezignációba süllyed a regényvégi „tanulság" levonásakor: „A földgömb lakói tehát nyugodtan alhatnak. Az emberi54