Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: Verne művei mai nevelési törekvéseink tükrében

Verne-regényekre jellemző motívum, hogy az író megszólaltatja a közvéleményt: különböző újságok vitatkoznak azon, vajon fog-e sikerülni Fergusson doktor vállalkozása, a léghajón történő Afrika-utazás. (II. fejezetben [9]. Bőven kínál lehetőséget ez a regény a tudományos ismeretterjesztésre: az író megismertet a léggömbbel, a léghajózással, a légköri áramlásokkal. Afrikában tanúi lehetünk exotikus vidékeknek, őserdőknek, apró néger településeknek — amint a léghajó utasai néhány ezer láb magasságból látják. Az író igyekszik szervesen kapcsolni az útleírást kalandos elemekkel: vadászkalandok, egy francia hittérítő megmentése és sok más esemény élénkíti az utazást. Helyet kapnak az utazás különös nehézségei, szenvedései is: a kibírhatatlan szomjúság hatására az utasok valósággal illúziókat élnek át, vízióik vannak. Pl. Joe a homokot tónak nézi, leborul a sivatagba, hogy vizet igyék [10]. A kitűzött tudományos-földrajzi feladatokat elvégzik. A léggömb — miután „megtette kötelességét'" — egy folyóba zuhan, de az utasok szerencsésen megmenekülnek. Fergusson doktort a sikeres expedíció után aranyéremmel tüntetik ki. Az utasokat pedig a közösen átélt küzdelmek hozzák közel egymáshoz, egymásnak elválaszthatatlan, életre szóló barátaivá lesznek. A levegő „meghódítása" után — szinte antitézisként — a Föld belseje felé fordul Verne utazási kedve az „Utazás a Föld középpontja felé" c. regényében. (1864) A regény határozottan a fantasztikum, a titokzatosság jegyében zajlik. Maga az indítás sem mindennapi: egy régi. izlandi runa-betűkkel megírt titkos írás megfejtésével kezdődik a történet. Az utazás megkezdése után Verne képzelete nyomán fantasztikus földalatti tájakban gyönyörködhetünk: földalatti tenger, gombaerdő, gejzírek, földalatti harmadkori növényzet [11] különleges állatok kápráztatnak el. — Az utazás szerencsésen végződik: utasaink a Stromboli vulkán tetejéhez érnek, innen térhetnek vissza hazájukba Disszonáns elemet jelent viszont a tudós, Liddenbrock professzor alakja: rendkívül egyoldalú, önző, „szubjektív" tudós. Rideg, szenvtelen [12], Nagy célért: az északi sark felfedezésének dicsőségéért indul útnak az angol ,,Hatteras kapitány". (1864—66.) Bizonyos titokzatos elem szerepel a regény elején [13], — lényegében azonban a cselekmény egyenesvonalú, áttekinthető. Sok viszontagság után Hatteras kapitány eljut céljához, az északi sarkhoz, de dicsőségét nem tudja élvezni, mert tragikus baleset éri: egy vulkán tetejéről lezuhan, megsérül. E sérülés következtében megőrül. Odahaza is megtartja — mániákusan — azt a szokását, hogy rendes napi sétáját mindig északi irányba teszi. Tudományos magyarázatokkal és kalandokkal- viszontagságokkal igyekszik az író a regényt olvasmányossá tenni [14]. Alaphangjában. 45