Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Szőkefalvy-Nagy Zoltán és Bessenyei János: Körkeresztmetszetű fémtárgyak elektrográfiás analízise

A katódlemezre kerülnek kb. 1 cm-es távolságban a különböző speciális reagensekkel átitatott szűrőpapír-csíkok. A csíkok közeibe szigetelő-szalag csíkok kerülnek. A körkeresztmetszetű tárgyat ezen a csíksorozaton kell elektrolízis közben az anódlemez segítségével végiggörgetni. Az anódlemez kiképzése aszerint módosul, milyen az a tárgy, amelyet vizsgálni akarunk. Hengeralakú tárgyak esetében az anódlemez a katódlemezhez hasonlóan lapos kiképzésű. (2. ábra). Vékony korongok, pénzérmék elektrográfiás analízise esetében az anódlemezt úgy kell meghajlítani, hogy az vályút képezzen, ez akadályozza meg a pénzérmét abban, hogy görgetés közben oldalra forduljon. (3. ábra). Az áram bevezetését úgy oldottuk meg a legegyszerűbben, hogy a banándugót hasítékával a vékony alumínium-lemezre húztuk rá a berendezés egyik végén. Dobrowolski azt javasolta (magánközleményben), hogy az anódlemezhez kis csövet kell forrasztani a banándugó befogadására. Ugyancsak ő javasolta, hogy a katódlemez vastagabb alumínium-lemezből készüljön, abba fúrt lyukkal oldható meg a banándugó csatlakozása. A berendezés működése Az elem, vagy akkumulátor (2—4 V) sarkait a rögzített katódhoz. illetve a szabadon mozgó anódhoz kapcsoljuk, ezután az anódlemezt kézbevéve, annak segítségével a szűrőpapír-csíkon végiggörgetjük. Az i—2 mm vastagságú érmék esetében átlagosan 1 cm másodpercenkénti sebesség elegendő. Szélesebb peremű pénzérmék, hengeres testek viszonylag kevesebb sebességet engednek meg. Alkalmazott reagensek Az egyes fontosabb fém-ionok kimutatására az alábbi reagenseket alkalmaztuk: -425