Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Zétényi Endre: Albert Ferenc

A harci cselekmények lezajlása után a minisztérium egyetemi bi­zottságot küldött ki helyszini szemlére. Megtekintették a megmentett műszerdarabokat, június 16-án Albertet is kihallgatták. A történtek­ről Albert írásbeli jelentést is készített. A bizottság 2. ülésén, június 30-án eljárását igazoltnak látták, amit tanúvallomások is megerősí­tettek. A bizottság úgy vélte, hogy a műszerek megmaradt darabjai nincsenek biztonságos helyen, azok egy részét időközben Promontorra vitték, — ezért állandó helyről kellett gondoskodni. Július 9-én a ma­radékot leltározták, a kárt felbecsülték, Pestre szállították, ahol az egyetem Szerb-utcai részlegében helyezték el — szomorú letétbe. így ért tragikus véget egy korszerű csillagászati obszervatórium. Derékbatört egy fiatal csillagász szépen ívelő pályája is. Albert életé­nek és munkásságának második korszaka, a gyűjtögetés, a csillagá­szati kutatás időszaka lezárult. De ami mind Albertre nézve, mind a magyar csillagászat fejlődésére nézve legnagyobb kár, odaveszett Al­bert évtizedes kutatási anyaga, több mint 10 000-et számláló, kincset érő észlelése. A szabadságharc bukása után az elnyomatás időszaka követke­zett. Július 27-én a „fegyveres felkelésben" való részvétel gyanúja miatt Albertet is letartóztatták a császári rendőrök. Kelényi B. Ottó munkája szerint Albert a vallomásában úgy nyilatkozott, hogy az erő­dítési munkálatok felügyeleti tisztét az. akkor uralkodó „terrorizmus" hatása alatt vállalta. Mentegetni igyekezett magát. Mentségét csak részben fogadta el a hadbíróság. Sőt terhére rótták a nemzetőrségbe való belépését, s azt a tényt, hogy a csillagvizsgálóra a nemzeti zász­lót kitűzhették. Végülis október 17-én 1 évi várfogságra ítélték. De fogvatartása csak november 12-ig tartott, mivel az időközben megjelent amnesztia rá is kiterjedt. Állás és kenyér nélkül maradt. Hogy család­ját eltarthassa, elfogadta az osztrák császári sereg főparancsnokságá­nak hiteles tolmáccsá és fordítóvá való kinevezését. Az egri útkeresés Élete e nagy törése után Egerbe vezetett útja. 1851. április 15-én az egri érsek az itteni csillagvizsgáló igazgatójává tette meg, egyben a Lyceum könyvtárnokává és tanárrá is kinevezte. A fiatal tudós mint könyvtáros is megállotta helyét, vezetése alatt a 21 000 kötetből álló könyvtár állománya 50 000-re gyarapodott. Szép betűivel 21 nagy kö­tetre terjedő írott jegyzéket (katalógust) készített, melyek ma is a ki­mutatások alapját képezik az érseki könyvtárban. Más feljegyzés sze­rint [10] már 1851. februárjában megérkezett Egerbe. Tanári működé­sét a főiskola filozófia fakultásán folytatta. Eleinte mint rendkívüli tanár a német nyelvet és az asztronómiát tanította. 1854-ben lett ren­des tanár (professzor). Nem taníthatta azonban másik kedvenc tárgyát, a matematikát. Emiatt el is keseredett. 1855. szeptember 1-én az ér­sekhez ilyen hangú beadványt írt: „. . . a könyvtárnak, Exelenciád ke­-399

Next

/
Oldalképek
Tartalom