Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Zétényi Endre: Albert Ferenc

A harci cselekmények lezajlása után a minisztérium egyetemi bizottságot küldött ki helyszini szemlére. Megtekintették a megmentett műszerdarabokat, június 16-án Albertet is kihallgatták. A történtekről Albert írásbeli jelentést is készített. A bizottság 2. ülésén, június 30-án eljárását igazoltnak látták, amit tanúvallomások is megerősítettek. A bizottság úgy vélte, hogy a műszerek megmaradt darabjai nincsenek biztonságos helyen, azok egy részét időközben Promontorra vitték, — ezért állandó helyről kellett gondoskodni. Július 9-én a maradékot leltározták, a kárt felbecsülték, Pestre szállították, ahol az egyetem Szerb-utcai részlegében helyezték el — szomorú letétbe. így ért tragikus véget egy korszerű csillagászati obszervatórium. Derékbatört egy fiatal csillagász szépen ívelő pályája is. Albert életének és munkásságának második korszaka, a gyűjtögetés, a csillagászati kutatás időszaka lezárult. De ami mind Albertre nézve, mind a magyar csillagászat fejlődésére nézve legnagyobb kár, odaveszett Albert évtizedes kutatási anyaga, több mint 10 000-et számláló, kincset érő észlelése. A szabadságharc bukása után az elnyomatás időszaka következett. Július 27-én a „fegyveres felkelésben" való részvétel gyanúja miatt Albertet is letartóztatták a császári rendőrök. Kelényi B. Ottó munkája szerint Albert a vallomásában úgy nyilatkozott, hogy az erődítési munkálatok felügyeleti tisztét az. akkor uralkodó „terrorizmus" hatása alatt vállalta. Mentegetni igyekezett magát. Mentségét csak részben fogadta el a hadbíróság. Sőt terhére rótták a nemzetőrségbe való belépését, s azt a tényt, hogy a csillagvizsgálóra a nemzeti zászlót kitűzhették. Végülis október 17-én 1 évi várfogságra ítélték. De fogvatartása csak november 12-ig tartott, mivel az időközben megjelent amnesztia rá is kiterjedt. Állás és kenyér nélkül maradt. Hogy családját eltarthassa, elfogadta az osztrák császári sereg főparancsnokságának hiteles tolmáccsá és fordítóvá való kinevezését. Az egri útkeresés Élete e nagy törése után Egerbe vezetett útja. 1851. április 15-én az egri érsek az itteni csillagvizsgáló igazgatójává tette meg, egyben a Lyceum könyvtárnokává és tanárrá is kinevezte. A fiatal tudós mint könyvtáros is megállotta helyét, vezetése alatt a 21 000 kötetből álló könyvtár állománya 50 000-re gyarapodott. Szép betűivel 21 nagy kötetre terjedő írott jegyzéket (katalógust) készített, melyek ma is a kimutatások alapját képezik az érseki könyvtárban. Más feljegyzés szerint [10] már 1851. februárjában megérkezett Egerbe. Tanári működését a főiskola filozófia fakultásán folytatta. Eleinte mint rendkívüli tanár a német nyelvet és az asztronómiát tanította. 1854-ben lett rendes tanár (professzor). Nem taníthatta azonban másik kedvenc tárgyát, a matematikát. Emiatt el is keseredett. 1855. szeptember 1-én az érsekhez ilyen hangú beadványt írt: „. . . a könyvtárnak, Exelenciád ke-399