Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Udvarhelyi Károly: A mozgás kérdése a földrajzi környezetben

szilárd kéreg és a szerves világ mozgásfolyamatainak kölcsönhatásaként kialakult és ma is állandóan alakuló, változó felszíni domborzatnak, mint komplex jelenségcsoportnak a magyarázata." Bulla Béla akadémikus a fenti szempontok tevékeny alkalmazásával a következő klimatikus-morfológiai tartományokat jelöli ki: glaciális régió; periglaciális tartomány, mérsékelt övi folyóvízi-eróziós tartomány, mediterrán átmeneti régió, pusztai, vagy félig száraz morfológiai tartomány, sivatagi (száraz) régió, a trópusi egyperiódusú esőzések régiója (a trópusi szavannák váltakozóan meleg-nedves és meleg-száraz övezete), végül a kétperiódusú esőzések állandóan melegnedves egyenlítői övezete [10]. Visszatérve kiindulási pontunkhoz, minden tartományt, régiót, vagy övezetet minőségi állapotnak kell tekintenünk, egymástól minőségi alapon kell megkülönböztetnünk. Ez teszi lehetővé sajátosságaik kiemelését, különbségük okainak a felkutatását is. Az anyagmozgás okait a Föld belsejében és a Földön kívül, a belső és a külső erőkben jelöltük meg. A Föld belsejéből termodinamikus hatások, a Napból mérhetetlen jelentőségű sugár effektusok érkeznek. A legtöbb más hatás ezek bonyolult áttétele és összekapcsolódása. A két erőcsoport nagy ellentéteinek „harci síkja", és egyben eredménye a változatos, az állandóan tovább változó földfelszín. A földfelszín nem más, mint a dialektikusan szembenálló hatások formában kifejeződött szintézise. A földfelszín „formakincse" az anyag egyik komplex mozgásformája geográfiai értelemben. Az anyag körforgalma A felszínfejlődés spirálisan haladó, ritmusos menetében megfigyelhető a különböző anyagok „körforgása". Szó lehet a légtömegek cirkulációjáról, a víz általános körforgásáról, és a kőzetanyagok hasonló mozgásáról. Fizikailag elaprózott és oldott állapotban a kőzeteket a víz a tengermedencékbe szállítja. A hordalék diagenezis útján ismét kőzetté válik, majd későbbi orogénekben ismét kiemelkedik, hogy újra megindulhasson a lehordás folyamata. A szárazulatok, valamint a tengerfenék valamennyi üledékes szerkezetű eleme a kőzetek körforgalmának egy-egy stádiumát képviseli (kárpáti flis, hazai mészkőhegységek, medencéink középkori alaphegysége stb.). Az energiák mozgása Az energiakészlet állandósága. A világegyetem energiakészlete bosszú időn belül állandó, ezen csak az anyagnak energiává való átalakulása változtat. A Föld energiakészlete változó. Ennek oka a sugárzási bevétel és veszteség, valamint az a bevétel, amit a rádióaktív sugárzás termel az anyagból. A Föld energiakészletét akkor is változónak kell tekintenünk, ha a Naptól örökölt energiát tételezzük fel -382