Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Nagy József: Hámán Kató

csökkent a munkanélküliek száma, több mint százezer munkanélküli volt az országban. Hámán Katónak 1922-ben sikerült elhelyezkednie egy pesti gyertyagyárban. Azonnal belépett a Vegyészeti Munkások Szakszervezetébe és csakhamar vezetője lett a kis üzem munkásainak. Munkahelyén nemsokkal belépése után sztrájkharcot szervezett és ezért elbocsájtoíták állásából. A szakszervezet azonban csakhamar elhelyezte a Ruggyantaárugyárban [10]. A Ruggyantaárugyár ebben az időben az egyik legjelentősebb vegyipari üzem volt Magyarországon. A munkások helyzete azonban itt sem volt jobb, mint a többi vegyipari üzemben. A vegyészeti munkások a munkásosztály legelnyomottabb, legkizsákmányoltabb rétegéhez tartoztak. A vegyészeti gyárak a legfontosabb munkásvédelmi berendezéseket is nélkülözték, a vegyészeti dolgozók állandóan játszottak a halállal és éhbérért dolgoztatták őket. A Ruggyantaárugyárban Hámán Kató belépése után csakhamar nagyarányú szervezkedés indult meg. Állandó, rendszeres agitációval sikerült elérnie, hogy a munkások nagyrésze belépett a szakszervezetbe. Együttes fellépéssel sikerült több egészségügyi és biztonsági intézkedést kicsikarni a vállalat vezetőségétől. Az igazgatóságnak azonban tudomására jutott, hogy az erőteljes munkásmozgalom élén Hámán Kató áll, s így nemsokára innen is távoznia kellett. A vegyipari munkások előtt azonban ekkorra már ismertté vált Hámán Kató neve. Maga a szociáldemokrata párt vezetősége és a szaktanács is felfigyelt Hámán Kató tevékenységére és a munkásság kívánságát is teljesítve 1923 elején őt bízták meg a Vegyészeti Munkások Szakszervezetében a titkári teendők ellátásával. Hámán Kató annak ellenére, hogy tisztában volt az előtte álló nehézségekkel örömmel vállalta, a megbízatást. Tudta, hogy azt a szervező, felvilágosító munkát, amelyet eddig egy-egy üzemben folytatott most már egy egész szakma munkásainál végezheti el. A vegyészeti dolgozók általa is tapasztalt nyomorúságos élete nagyon indokolttá tette Hámán Kató elhatározását. ü maga 1926-ban a Rákosi—Vági-per idején a bírósági kihallgatás ajkalmával azt mondja életének erről a szakaszáról: „Munkásnő voltam a kémiai iparban, s egy ideig alkalmazottja a kémiai munkások szakszervezetének. Ha semmit sem hallottam volna a szocializmusról és a proletármozgalomról, azok a tapasztalatok amelyeket a kémiai munkások és munkásnők életéből gyűjtöttem, az ő fájdalmaik és szenvedéseik arra bírtak volna, hogy minden erőmmel küzdjek a proletariátus felszabadításáért" [11]. Mint szakszervezeti titkárnak tág lehetősége nyílt a dolgozók egészségügyi és szociális helyzetének tanulmányozására. Szerkesztője a Vegyészeti Munkás című szaklapnak és szerkesztőségi tagja a Nőmunkás című lapnak. Ezekben a lapokban jelentek meg cikkei, amelyek leleplezték a dolgozó nők lealázó, kizsákmányolt helyzetét, s lerántották a leplet az uralkodó osztály hírhedt fajvédő politikájáról. Egyik cikkében leírja, hogy „még Dél-Amerikában is a gyáros tartozik gondoskodni a gyermekek felügyeletéről és orvosi vizsgálatáról. Az anyának köteles munkaidőn belül szoptatásra bizonyos időt átengedni. 354-