Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Kovács Vendel: Az utasítás, közlés és beszélgetés dialektikus összefüggéseiről

A közlést éppen ezért zárja le mindig egy kérdés, amelyre vagy a tanuló válaszol, vagy a nevelő újabb közléssel, vagy pedig a nevelő és a tanuló együtt beszélgetés formájában. A közlést tehát nem ajánlatos megszakítani. Tartózkodnunk kell még az olyan kérdésektől is, amelyek a nevelő megítélése szerint élénkíthetné a közlést, hacsak nem vesszük biztosra, hogy a felelet előbbre visz és nem húz vissza. A helytelen válasz

r amelyre viszont a gyermeknél szinte mindig számíthatunk, megszakítja a folyamatot, és tönkreteszi az emóciónak azt az erősödését, amelyet a közlés minden esetben el kíván érni. A tanulónak sem lehet kérdezniValója a közlés megkezdése után. Ha ehhez nem szoktatjuk őket, mindent hétszer kezdhetünk újra a sikeres befejezés reménye nélkül. b) A közlésnek nemcsak előkészítő szerepe lehet, hanem kiegészítő is. Különösen földrajzi egységek és történelmi események ismertetése közben. Az Alföld éghajlatának megismerésekor pl. felolvashatunk, vagy leírhatunk egy nyári délutánt, amelyből az Alföld tikkasztó melegét érezhetik meg a tanulók. Vagy bemutathatunk egy téli képet szintén közléssel [20]. Az effajta közlések szerepelhetnek előzetes tényként, általános megállapítások konkretizálásaként, vagy szemléletesebbé tesznek valamit abból, amit következtetéssel már megállapítottunk, vagy éppen a következtetés alapjait egészítik ki elevenebb képekkel, konkrét szemléletekkel. De mint már hangsúlyoztuk, mindig egészként szerepelnek és egészben hatnak. c) Előfordul, hogy összefüggő folyamatot ismertet a közlés. így pl. egy munkafolyamatot a gyakorlati foglalkozások óráin. Ezek sem szakíthatok olyan apró mozzanatokra, amelyeknek önmagukban is ne volna értelmük, összefüggő közléssel kísérjük a száröltés ési tömöttöltés bemutatását, hogy később palóchímzést tudjunk végezni. Ha mégis úgy látjuk, hogy a közlés megértéséhez bizonyos fogalmak tisztázása szükséges, ezeket még a közlés megkezdése előtt beszélgetéssel oldjuk meg. Általában nem helyeseljük a feladatoknak minden áron beszélgetéssel való megoldását. A beszélgetés erőltetése közlés helyett abból a helytelen feltevésből indul ki, hogy a gyermek mindenre könnyen rávezethető, vagy hogy Szókratész szavaival éljünk: A megismerés visszaemlékezés, s ehhez csak a bölcs bábáskodásra van szükség [21]. . d) Az applikációs közléseknek szintén fontos szerepük van az oktatásban. Alkalmazásuk azonban elég gyakran hibás. A nevelők ugyanis különösen hosszabb folyamatok ismertetése esetén, hogy valamiképpen színesebbé tegyék azt, erkölcsi applikációkkal élnek. Vagy már a folyamat ismertetése közben, vagy azután megtoldják az ismertető közlést egy-egy tetszetős erkölcsi vonatkozású intelemmel, eszméltetéssel. Ezeknek közel sincs olyan hatásuk, mint gondolnánk. A folyamat, akár fizikai, akár logikai, ha eredményes, szép, lelkesítő és nevelő34