Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Nagy József: Hámán Kató

HÁMÁN KATÓ Dr. NAGY JÓZSEF A magyar munkásmozgalom nagy mártírjának, lánykollégiumunk névadójának emlékére. A magyar munkásmozgalom történetének lapjai tele vannak a munkás mártirok neveivel. A magyar munkásmozgalom története el­választhatatlan a kommunisták harcaitól. 1919 dicsőséges napjai, a fe­hérterror elleni küzdelem, s a felszabadult magyar nép harca a szoci­alizmus építéséért fényes bizonyítékai a kommunisták vezető erejének. Ennek a küzdelemnek igen jelentős része az ellenforradalom 25 eszten­dejére, a Horthy-korszakra esik. Ebben a harcban, melyet a magyar dolgozok a népelnyomó fasiszta rendszer ellen vívtak, a kommunisták ezrei áldozták életüket a magyar nép szebb jövőjéért. Ennek a küzde­lemnek egyik kimagasló harcosa volt Hámán Kató. A gyermekkor A Károlyi-uradalom kellős közepén, a Heves megyei Kompolt köz­ségben született Hámán Kató 1884 december 2-án. Apja szegény falusi csizmadia volt, olyan foltozó varga, aki ősztől—tavaszig lábbeli javí­tassal foglalkozott, a mezőgazdasági munkák idején pedig maga is ásót, kapát fogott, s ment az uradalom földjére dolgozni. Sovány kenyér volt ez. Mint csizmadia nem tudott megélni mert a szűk határok közé zárt szegényparasztok nem tudtak új csizmát csináltatni, a mezőgazdaság­ban pedig sok volt a munkás és az uradalom maga szabta meg a bére­ket. Hiába zúgolódtak, azonban mégis menni kellett ha nem akart a szegény ember éhen halni. Éppen abban az időben amikor Hámán Kató született még súlyo­sabbá vált a falusi szegénység helyzete. A magyar mezőgazdasági cik­kek nem bírták a versenyt külföldön az olcsóbb amerikai és orosz ga­bonával és egyre jobban kiszorultak az európai piacokról. A magyar nagybirtokosok azonban ebből nem azt a tapasztalatot vonták le, hogy korszerűsíteni kell gazdaságukat, hanem igyekeztek áthárítani a ter­heket a szegény parasztságra. Egyre jobban lenyomták a béreket és mind nagyobb mértékben áttértek a gabonatermelésre, mivel ez igé­nyelte a legkevesebb munkáskezet. így volt ez a Károlyi uradalomban 3i7

Next

/
Oldalképek
Tartalom