Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: A Habsburg-segítség szerepe Eger vár 1552-es védelmében

szélyben forgolódnak a védők," — csak nem tudta rávenni a választót. Eger felmentésére [45]. Miksa herceg Rimaszombatnál, Móric szász fejedelem és Bebek Ferenc főkapitány Győrnél meglehetős számú csapattal táboroztak. Bár a szászsebesi táborból Castaldo szeptember 20-án Móric szász választóhoz írt levelében ugyancsak szükségesnek tartotta, hogy seregével haladék nélkül siessen az ellenségtől ostromlott Egerhez, a halálos veszedelemben forgó egri védők felmentésére meg sem mozdult [46]. Az ország nyugati felében táborozó hadak nem tekintették feladatuknak, hogy elhárítsák az ostromlott várra nehezedő szörnyű veszélyt. Csak akkar volt szándékukban a török feltartóztatása, ha a védelmi vonalat áttörve az osztrák tartományok határához talál közeledni. Castaldo pedig, — aki attól tartott, hogy Eger és Kassa elfoglalásával a török elvágja Erdélyt a királyi Magyarországtól —, szintén vonakodott segítséget nyújtani. Nem szűnt meg panaszkodni, hogy nincs pénze, nem is kap senkitől; éjjel-nappal vigyáznia kell, nehogy saját katonái kirabolják. Büntetni sem mer, nehogy még nagyobb csüggedés szállja meg őket. Az éhségtől és hidegtől úgy hullanak katonái, mint a legyek [47]. Október 1-én kelt levelében pedig arról számol be a királynak, hogy a lakosság mindjárt a törökhöz pártolna és ellenük támadna, ha a szászsebesi táborból — felsőbb parancsra — valami biztos helyre vonulna. ,,A városok nem fogadják be; amelyek tennék is, azok sincsenek megerősítve, élelmiszerekkel ellátva, s a polgárság sem hajlandó ingyen eledelt adni. Mindenki elvesztette reményét a seregben; azt gondolják, hogy a törököt adóval s János Zsigmondnak királyul elismerésével kiengesztelhetik; ebben a reményben tör be Achmát pasa, mert tudja, hogy a nemesség a táborból azonnal szétszalad" [48]. Az egri várőrséget az izzó hazaszereteten és szigorú kötelességérzeten kívül még az a remény is táplálta, hogy a király által igért segítség előbb-utóbb meg fog érkezni. Vass Miklós várbeli apród még vissza se tért bécsi útjáról, amikor Dobó szeptember 22-én a heves ágyúzáson átesett egri várból Varsányi Imrét útnak indította Szarvaskő várába. Dobó kérésének eleget téve a szarvaskői várnagy levelet írt a megyéknek, városoknak, főuraknak, hogy küldjenek segítséget. Nagy Lukács 24 huszárral egészen Vácig portyázott, de segélyhadra nem akadt és csak nehezen, példátlan vakmerőséggel tudott szeptember 23-án Vass Miklóssal és Varsányi Imrével együtt a török táboron áttörni és a várba visszatérni., De sem a király, sem a püspök levele, amit magukkal hoztak, nem tartalmazott mást a biztatáson, reménykeltésen és a bajban forgolódókért való imádkozáson kívül [49]. Ferdinánd szeptember 29-én írja Bécsből Móric szász választónak: „Egerről, a törökök elvonulásáról még nincsen biztosabb hírünk, csak az, amit Szarvaskő ura, Zarkhan (Sárkány) Balázs írt, hogy ti. a törökök kissé visszahúzódva hátul táboroznak, és hogy a mieink dacára a heves lövetésnek, férfiasan és vitézül védekeznek" [50]. A király október 3-i levelében pedig arra szólítja fel a szász választót, hogy nyomuljon előre és gondoskodjék arról, hogyan lehetne a törököket Eger alól elűzni [51]. Castaldonak pedig október 8-án azt írja, hogy „két német csapatot küldött, — ha lehetséges bejutnia Egerbe, ellenkező esetben pedig Kassára" [52]. A 331-