Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: A Habsburg-segítség szerepe Eger vár 1552-es védelmében

uek különböző helyekről megérkezését minden nap és minden órában várja (mert e szavakkal írta őfelsége), nékünk és más híveinek segítségére lesz. Teljesítenünk kell tehát bátor és erős lélekkel Eger vára védelmezését és megtartását, mely teherrel minket a királyi kegyelem halmozott el, ha késő nem lenne . .." [36] Ez a levél úgy állítja elénk Dobót, mint aki egész nagyságában felmérte a közelgő veszélyt. Hivatkozik ugyan a király segítséget Ígérő levelére, de maga sem bízik igazán ebben a segítségben. Sejtette, hogy magára lesz hagyatva, s már augusztus 25-én azt írta Castaldonak. „Segedelmet csak istentől várunk, nem az emberektől" [37]. Ennek ellenére készen áll teljesíteni hazafias kötelességgel Eger védelmét, amelyet végeredményben magára hagyott a király. Mivel Dobó a királyi segítségre nem igen számíthatott, maga kezdett a várőrség szaporításáról gondoskodni. Fogadott 38 gyalogot (drabantot), a várnak vidékén lakó lovag-tiszttartói közül tízet behívott a várba szolgálatra, kik összesen 46 lovassal vonultak be. A püspökség jószágairól 110 jó puskás paraszt jött be, majd Pethő és Zolthay 40—-40 lovassal, Bornemissza Gergely deák 250 gyalogossal érkezett. A sebesültek ellátására bejött négy borbélymester kilenc segéddel, továbbá három lakatos, négy kovács, öt kerékgyártó és ács, kilenc molnár, 14 sütőasszony és újabb 34 paraszt. Jöttek, — ha kis számban is —, a főurak, megyék és a királyi városok csapatai [38]. Az egri várvédők egész létszáma, a munkások, asszonyok és a vár tiszti személyzetével mintegy kétezer főre tehető. Megállapítható, hogy Eger védőinek zöme, az 1 366 főnyi puskás gyalogság és a bejött parasztok a társadalom kizsákmányolt osztályához tartoztak. „Itt nem azok laknak, kik harc hírére futókká, S városokat elhagyván tengőkké váljanak erdőn, Itt sasok és az ölő viadal vad párduci laknak, Rettentők, mint őseleik Nándornak alatta ..." (Vörösmarty: Eger). A király megígérte ugyan, hogy személyesen akar egész erejével szembeszállni a törökkel, de mind ő, mind pedig fia, a trónörökös Miksa herceg, távol maradtak az országtól. így elmaradt a nemesi felkelés, s elmaradtak a megyei hadak is. Mégsem hiányoztak, akik önként (ultro!) vállalkoztak a veszélyre és bevonultak a várba, a maradék magyar haza megvédésére. „Megértették ugyanis •— írja Forgách Ferenc —, hogy ha az elvész, nem lesz más hely, ahol megvessék lábukat és a megmaradt hazát megmenthessék" [39]. Bár Eger várát sorsára hagyta Ferdinánd király, saját tulajdonosa, az egri püspök és káptalan, saját megyéje, annak minden birtokosa és egész köznemessége, de helytállt a hazáját szerető nép. Achmed pasa nagyvezír és Ali pasa budai helytartó szeptember 2án Szolnok alatt egyesültek seregeikkel. Hiába kért segítséget a királytól a szolnoki kapitány is, Nyáry Lőrinc. A gyáva spanyol és né329-