Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Kovács Vendel: Az utasítás, közlés és beszélgetés dialektikus összefüggéseiről

Ez a tájékoztatás azonban közel sem éri el azt a hatást, amelyet elérhetett volna akkor, ha a maga helyén, a feladatmegjelölés előtt alkalmazzuk. Számtanórákon, de más órákon is előfordul, hogy a nevelő megjelöli a problémát, a feladatot, de mert tétován viselkednek a tanulók, ilyen közbeiktatásokkal él: „Várjatok! Gondoljatok arra, hogy...' Elfelejtettem megjegyezni azt, hogy. . . Tán szükséges tájékoztatnom benneteket arról, hogy.. . Előbb tán mégis tisztázzunk egyet s mást. . Nyilvánvaló, hogy azt a tanulót, aki próbál elget tenni az első felszólításnak, megzavarja a közbeiktatás, mert lehet, hogy ő más megfontolások és elképzelések alapján fogott a megoldáshoz, s mert ebbe már bizonyos mértékig elmerült, nehezebben tud átváltani. Ezzel magyarázhatók a bemutató tanítások kínos megtorpanásai. „Még a jobbak is, mintha megbénultak volna!" A tájékoztató közlés különböző feladatokat tölthet be, illetve különböző megfontolások vezethetnek a tájékoztató közlés megválasztásában és összeállításában. Asszerint, hogy milyen feladatról van szó, s mi az oktatás konkrét célja, módosulhatnak, és módosulnak is az előzetesen tájékoztató közlések. Feleleveníthetik azokat az ismereteket, amelyek segítik az új feladat megoldását. Segíthetnek továbbá abban, hogy az új problémát közelinek érezzék a tanulók, s a megoldásban való részvételhez belső psichikai ösztönzést is kapjanak [17]. így pl. a folyadékba mártott testek súlyveszteségének vizsgálása előtt utalhatunk a tanulók fürdés-közbeni tapasztalataira. Könynyebben fel tudják emelni egymást. Hamarabb elvesztik lábuk alól a talajt. — Hacsak ezt a két mondatol állítjuk szembe az olyan fajnyen elképzelhetjük a tanulók tudatában elinduló gondolkodási folyamat különbségeit. A közlés esetében már sejthetik a problémát, amelyről szó lesz. A bevezető kérdés viszont a legkülönbözőbb haszontalan találgatásokra adhat alkalmat. Egy-egy történelmi esemény ismertetése előtt is tájékoztatást adunk. A mohácsi csata előkészületei, lefolyása és kimenetele akkor válik igazán nevelőhatásúvá, ha a szomorú eseményt a véresen elnyomott parasztfelkelés utáni társadalmi helyzet tükrében szemléljük: a nemrég legyőzött jobbágy a dölyfös földesurak bosszújától remegett. Nem mert megmozdulni sem a jobbágy, mert mindenütt kegyetlen megtorlással találta szembe magát. De elevenen élt az urak emlékezetében is a nehezen kicsikart győzelem. Titkolták ugyan, de érezték a jobbágy tömeg erejét. Féltek is a jobbágytól. Nem is mertek a kezébe fegyvert adni. Pedig ugyancsak szükség lett volna a bátor, az erős, a küzdenitudó, a fáradtságot alig ismerő jobbágy kezére, szívére, elszántságára, mert most már feltartóztathatatlanul közeledett a török.. . Versek, irodalmi szemelvények bemutatása előtt is tájékoztatjuk a tanulókat a mű megszületésének körülményeiről. Szintén psicholó32