Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: A Habsburg-segítség szerepe Eger vár 1552-es védelmében

gyűjtéshez, hogy — mint írja — Móric hadának zsoldját az első hónapra kifizethesse, s annak leszállítására a dunai hajóhadat elkészíthesse, mert ennek segítsége az utolsó menedék és reménység, hogy ügyei Magyarországon a török ellen támogatást nyerjenek [17]. A passaui egyezmény értelmében Móric szász fejedelem mintegy 11 000 főnyi csapatával megjelent Magyarországon, de arra hivatkozva, hogy a többi német fejedelmet kell előbb bevárnia, az időt a Győrnél való vesztegléssel fecsérelte el. A szász választó sem azért jött hazánkba, hogy a Habsburgok érdekeit szolgálja; magyar király szeretett volna lenni török főség alatt, s ebből a célból kereste az érintkezést a magyarokkal [18]. Hiába buzdította Ferdinánd támodó fellépésre, a német had Győrött vesztegelt. Sem Miksa herceg, ki Rimaszombatnál állott, sem Bebek Ferenc nem mozdultak. E leverő helyzetben Dobó István egri várkapitány maga kezdett az önvédelemről gondoskodni. Miksa herceg még június 17-én sem tudta bizonyosan, hogy a Pest mellett táborba szálló Ali budai pasa merre veszi hódító útját, de sejtette, hogy most Egerre fog sor kerülni. Június 15-én Ferdinánd királyhoz írt levelében annak a véleményének adott kifejezést, hogy Teuffel császári főkapitány, Sbardaletta Ágoston váci püspök és Sforza Pallavicini hadát kellene készenlétbe helyezni, ha a török Temesvár után Szolnok, vagy más hely megvételére indulna [19]. Miksa június 22-én Bécsből azt írta Teuffel főkapitánynak: ,,A kémek jelentése szerint a török Szolnok, vagy Eger bevételét tervezi, legyen tehát szorgalmatos vigyázattal Egerre" [20] Június 24-én a király nevében meghagyta Pallavicininek, hogy hadi népével keljen át a Dunán és vegye útját Eger felé, s legyen ott további parancsig [21]. Ali budai pasa azonban először nem Eger felé vette útját, hanem a Hont és Nógrád megyei várakat vette ostrom alá. Július 6—9 között a hős Szondi György maroknyi népével a győzelem minden reménye nélkül bátran nézett szembe a halállal. Drégely után elesett a nógrádi és honti hegy várak egész sora [22]. Drégely elestének napján, július 9-én, Dobó István Szikszón részleges gyűlésre hívta össze Abaúj, Borsod, Gömör, Heves, Sáros, Szepes, Torna és Zemplén megyék rendjeit. Tiszttársát, Mekcsei Istvánt küldte ki a gyűlésre. De a megyék nemesei nem vállalták a felső országrész védelmét. A honvédelem ügyét az idegen királyra bízták és világosan leszögezték, hogy Ferdinándnak kötelessége külföldi pénz és katonaság segítségével megvédeni az országot. Tinódi szerint gúnyos szavakkal válaszoltak Mekcseinek: .,Vártartásra, ha elegek nem voltatok, Mire egri tisztekben ti maradtatok? Azért ha az koncával jóllaktatok, Az levét is reá ti megigyátok." Ezzel a válasszal jött vissza Egerbe Mekcsei. A rendek eloszlottak. Julius 18-án azonban újra összejöttek és elhatározták, hogy a nyolc