Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Nagy Sándor: „A bor" szerepe a magyar dráma fejlődésében. (Részlet egy készülő Gárdonyi-tanulmányból)

Taifun; Molnár Ferenc: Liliom; Herczeg Ferenc: A kivándorló; Móricz Zsigmond: Sári bíró. A díjat a Sári bíró kapta meg [28]. Ha Gárdonyi drámaírói pályafutásának összegezésére vállalkozunk, sok újat már nem mondhatunk el. 1924-ben Szent jánosbogárkák cím alatt tíz kisebb színmű látott napvilágot Gárdonyi tollából (Művészbimbó, Sekszpír költözése, Koszorú-kötés, Előjáték az egri színház megnyitására stb.), amelyek már csak növelik az író műveinek számát, de drámaírói karakterét nem gazdagítják új vonásokkal. Végül ha feleletet akarunk adni arra a kérdésre, hogy az író milyen szerepet tölt be a magyar dráma fejlődésében, összegezésképpen elmondhatjuk, hogy A bor megírásával az ő nevéhez fűződik a magyar paraszt drámai önállósítása. Végleg leszámolt a népszínmű stilizált elemeivel, a reális elemek önállósodásával, A bor megírásával, bekövetkezett a népszínmű régen esedékes műfaji kettéválása is. A stilizáló énekes részek függetlenedésével jött létre Kacsóh daljátéka, a János vitéz [29]. Gárdonyi színműve a jellemábrázolás és szerkesztés összefüggésében rokonságot mutat a lélektani drámával, ezzel szinte példát adott az ellaposodott népszínművek után a reálisabb jellemzésre. Tiszta, frissen csengő paraszti nyelvet szólaltatott meg a Nemzeti Színház színpadán. JEGYZETEK Napló, 1886. június 14-én. Napló, 1886. június 14-én. Dr. Payr Sándor: Gárdonyi apja és a Ziegler család Sopronban és Nemeskéren. Sopron, 1934. 5. oldal. Napló, 1900. május 12-én. Osváth Béla: Szigligeti. Művelt Nép. Budapest, 1955.. 46—47. oldal. Törő Györgyi: „Tart a harc .. . most eszmék küzdenek." Irodalomtörténeti Közlemények. 1P54. 2. szám. Gyulai Pál: Dramaturgiai dolgozatok. Franklin társulat. Budapest, 1908. I. kötet. 267. oldal. Bayer József: A magyar drámairodalom története. Budapest, 1897. 75—76. old. Gyulai Pál: Dramaturgiai dolgozatok. Franklin Társulat. Budapest. 1908. I. kötet. 35. oldal. Gyulai Pál: Szigligeti és újabb színművei. Dramaturgiai dolgozatok. II. kötet. 435—440. oldal. Szabó Ede: Népszínműirodalmunk néhány kérdése. Irodalomtörténet. 1954. 2. szám. Gárdonyi Géza: Ceruza-jegyzetek. — A színlap hátára. — Szerda. 1906. 316— 321. oldal. Boros Ferenc: Apróságok Gárdonyi Gézáról. Mikor A bort először adták. Élet. 1922. 23. szám. Gárdonyi Géza: Ceruza-jegyzetek. — A színlap hátára. — Szerda. 1906. 316— 321. oldal. A bor jubileuma. Egri Űjság. 1910. december 28. Szerda. 1906. 316—321. oldal. Gárdonyi József: Az élő Gárdonyi. Budapest, 1934. II. kötet. 51. oldal. Budapesti Hírlap. 1901. március 28 . Verő György: A Nemzeti Színház és a népszínmű. Magyar Hírlap 1891. szeptember 15. [19] Perényi József: Gárdonyi Géza színművei. Irodalomtörténet. 1928. 197—219. o. 319-