Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Némedi Lajos: A nemzeti művelődés ügye 1790—91-ben

a mértékben, mint Révainak, vagy a jelek szerint Batsányinak is. A Széchényi-féle lazább és irodalmibb jellegű társulást örömestebb üdvözölné. Erre látszik utalni két további tény. Midőn 1790 végén látja, hogy a Széchényi litterarius consessusán szóbakerült akadémia létre nem jön, azonnal új, attól lényegesen eltérő tervet dolgoz ki egy tisztán irodalmi jellegű társaságnak, a Magyar Arcadiának létrehozására. Tervének támogatására Batthyány — Strattmann Alajos herceget kéri fel. ,,Láttam — írja — azon lépésekből, melyeket Pesten létemben hazánknak legbölcsebb fiai a mostani nádorispán unszolására a magyar tudós társaságnak alkotása eránt tettek, hogy ez a közdicsőségre s haszonra célzó munka felállani nem fog, s egy új planum kidolgozásához fogtam, mely köztünk a római Arcadiai Társaságnak példája szerint. . . egy Magyar Arcadiát támasszon." Később már arról ír, hogy az a pesti Királyi Magyar Tudós Társaság vagy teljességgel nem, vagy igen későn fog felállhatni, ezért lenne szükség az ő költői társaságára a herceg védnöksége és vezetése mellett [206], Szükségtelen bizonyítani, hogy ez az új terv és az új társulás a tudós társaságot semmiképpen nem pótolhatná, inkább arra volna jó, hogy az előkelőbb társaságokban is propagandát csináljon a magyar nyelvű szépirodalomnak. A Stella előszava pedig, Kazinczy ismert udvariasságát is leszámítva, arról tanúskodik, mintha nem látott volna lényeges különbséget a Bessenyei, vagy Révai akadémiája és a soproni tanulók buzgó önképzőköre között. Büszkén nevezi magát a Soproni Magyar Társaság tagjának s reméli, hogy „aminek alkotását Budán a hazát szerető Révai. Kassán én, egész törekedéssel ugyan, de a sok gátlást meg nem győzhető erővel vettem vala munkába, azt négy-öt egymáshoz szoros kötelékkel csatolt barát és egy megdicsőült polgár igyekezeti által a csöndes Soprony fogja fölépülve látni" [207], 1793-ban is azt írja a szeretett barátnak, Kis Jánosnak, hogy a társaságba-kelés gondolata igen közel áll a szívéhez és a „Sopronyi Társaság az, amiből mindent" vár [208], Bessenyei, Decsy, Batsányi, Révai, Kazinczy elgondolásain és törekvésein túl más tervekről is tudunk 1790 körül. Benyák Bernát, a székesfehérvári gimnáziumi igazgató a litteraria deputióhoz tervezetet küld be a nevelésügyről. A magyar nyelv művelésére külön társaságot gondolt el, melyet ő Erudita Societas Hungarica-nak nevez. Érdekes, hogy Buda és Pest német jellege miatt a társaság székhelyének Debrecent vagy Székesfehérvárt szeretné [209]. Kovachich György pesti egyetemi könyvtárőr olyan társaságot szeretne, mely a magyar történetre vonatkozó emlékek, kézíratok összegyűjtését és feldolgozását tűzné ki feladatául. De ami Erdélyben Arankának részben sikerült, Pesten nem válhatott valóra. Péczeli József szándéka is az volt, hogy ha a Mindenes Gyűjteménynek sok előfizetője lenne, a pénzt „a nyelv pallérozására felállítandó kis társaságnak" adja tőkepénzül [211]. Egy adat szerint Martinovics Ignác is foglalkozott tudós társaság alapításának a gondolatával [212]. 1791-ben azonban a nagyobbik magyar hazában csak Pesten sikerült az egyetemi ifjak körében magyar nyelvművelő társaságot létre271-