Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Némedi Lajos: A nemzeti művelődés ügye 1790—91-ben

hogy nem az elnyomottakhoz fordul —• ezt legális folyóiratban nem is tehetné meg — hanem a nagyokat szólítja fel, hogy szabadítsák fel jobbágyaikat, ezeket „a természet urától szabaddá és úrrá teremtett teremt vény eket": „Ha tehát hazátok boldogságának és dicsőségének örültök, ha nemzetetek kimíveltetését és palléroztatását szeretitek, ha hazátok fiai és polgártársaitok szemeitek előtt és szivetekben még emberi becsekben állnak: adjátok vissza nékiek emberi jussaikat, szaggassátok, tépjétek széjjel láncaikat, oldozzátok fel bilincseiket, töröljétek el nemcsak névvel, hanem valósággal és cselekedettel is ama szívet rémítő és leverő boldogtalan rabi és örökös jobbágyi nevezeteket, és állítsátok vissza mind azokat, mind magatokat emberi jussaitokba" [156]. Az is bizonyos, hogy még e szenvedélyes szavak mögött sem a jobbágyság tényleges eltörlése, a nemesség előjogainak megszüntetése áll, csak valamiféle határozottabb jobbágy védő politika követelése. Hiszen a cikk keresztülment a cenzúrán s az ezt a részt engedte kinyomatni, a vallási viszálykodásokról szólót pedig törölte! Kovács Ferenc általános népművelő programjának ide kívánkozik az a része, mely az elemi oktatás reformját célozza. Az általános műveltségnek a nép között való terjesztésére a legtöbbet lehetne tenni „a falusi és városi apróbb oskoláknak más és jobb rendbe hozások által", mivel „ezek a pallérozott társaságoknak nevelő házaik." Jelenleg az a baj, hogy feleslegesen latinnal gyötrik a gyermekeket, de rosszak a tanítók is. El kellene érni, hogy legyenek rendes „tehetségeikre és természetekre nézve szorosan megvizsgált" tanítók. El kellene érni, hogy minden gyermek járjon iskolába egy bizonyos ideig. Kovács tantervében szerepel az olvasás, hittan, írás, számtan, éneklés, vallástörténet, világtörténet, földrajz, fizika („röviden!"), természetrajz, Magyarország földrajza bővebben. Gondot kell fordítani arra is, hogy legyenek jó tankönyvek. Egyelőre azonban e merészek még kevesen voltak s annál többen azok, akik még II. József reformjait is sokalták s most a nevelést ismét teljesen a szerzetesek kezébe akarták adni, a tantervben pedig megszüntetni azt a helyeset és jót, amit a Ratio Educationis nem nagy sikerrel és hatásfokkal igyekezett volna bevezetni. Szirmay Antalnak a barokkos stílusa is jól tükrözi a konzervatív nemesi felfogást, mely soraiból árad: Ismét egy látomásról van szó. Eleutheriusnak mutatják meg, mivé lett az ország Lipót uralkodásának elképzelt húsz éve alatt. „. . . valamiképpen a zöldellő rét mindennemű virágokkal teljes, úgy Pannóniának földje is tele van tudós férfiakkal Leopoldnak napjaiban. Imé azon szentséges férfiak közül némelyek, kiket József széjjel oszlatott volt az egész világon, mint széjjel oszlatja a seprő a földnek porát, öszve hozattattak a magok régi házikóikba és adattak nékiek parancsolatok: hogy ezentúl ne éjszakai mormolásban töltsék idejeket, hanem légyenek a népnek tanítói és a kisdedeknek igazgatói. . ." Elmondja a röpirat, hogyan neveltetnek a jövőben az egyes társadalmi osztályok és rétegek gyermekei. A nemeseknél megjegyzi a kísérője a bámuló Eleutheriusnak: „íme. . . így neveltetik a mi ifjúságunk és már nem terheltetik meg, mint régente az ő elméje, annyi és oly sokféle tudo255-