Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Aspektusproblémák a mai orosz nyelvben

tatható. Annyi azonban bizonyos, hogy annak a mély különbségnek a felismerése, amely az igék két fő csoportja (predel'nost' -nepredel'nosV most') között áll fenn, az aspektológia mai fejlettségi fokán kétségtelenül indokolt. De ennek a különbségnek a bázisát nem az kell, hogy képezze, hogy lehet-e belőlük korlátolt-tartós igéket képezni, amelyre az evolutív igék is alkalmasak és amelyek lehetnek pregyelesek is, hanem az, hogy lehetséges-e, vagy nem az adott lexikai jelentés számára a CB. Ebből Maslov szerint az következik, hogy a predel'nosf - nepredel'nost' paradigmatikusan nyilvánul meg. A mindig pregyeles igéknek megvan mindkét vidjük, vagy pedig (bizonyos esetekben) csak a CB-jük van meg. A mindig nem pregyeles igéknek és azoknak az igéknek, amelyek a szövegösszefüggéstől lehetnek pregyelesek és nem pregyelesek, csak HCB-jük van; emellett azok az igék, amelyek mindig nem pregyelesek, alkotják az abszolút imperf. - tantum csoportját, azok az igék pedig, amelyek lehetnek pregyelesek és nem pregyelesek is, alkotják a viszonylagos imperfektíva tantum csoportját. A pregyeles igékhez tartoznak a korlátolt-tartós Aktionsartú igék is. De ezeknek a „határa" bizonyos mértékig más jellegű, mint a rendes pregyeles igéké: a határt nem a cselekvés belső tartalma, nem a cselekvés fejlődésének belső logikája idézi elő, hanem az időnek több, vagy kevesebb, de mindig korlátozott adagja, amely a cselekvés lefolyását kíséri. Bizonyos szempontból az effajta tisztára időbeli határt szintén „belső" határnak kell tekinteni, de csak abban az értelemben, hogy a jelenlétére maga az ige alakja, töve (és előképző je) mutat rá, nem pedig valami „külső", azaz „kontextusi" korlátozó — egy másik szó —, (mert hiszen a cselekvés tartósságának a körülménye csak tisztázza az „idő-szakaszt", amelyre már az előképző is rámutatott). Fontos még hangsúlyozni, hogy a korlátolt-tartós igékkel kifejezett cselekvések, vagy egyáltalán nem rendelkeznek semmilyen más „belsőbb határ"-ral (pl. a pospai'-ban, prostojat' dva casa-ban stb.), vagy szándékosan nem érik el ezt a „belsőbb" azaz az adott cselekvés természetéből magából folyó határt (pl. e kifejezésben: pocitaV gazetu ellentétben a procital jejo-val). Maslov is osztja azt a felfogást, hogy sok Aktionsart nem fordulhat elő, vagy csak bizonyos nehézségek árán és csak bizonyos sajátos feltételek között folyamatos aspektusban. Azonban sok esetben az oroszban is más magyarázata van a perfectíva tantum igék hiányosságának. így pl. néhány (napisat' típusú) rezultatív ige csak az alapige (az adott esetben: pisát') legtöbb jelentéséhez viszonyítva, a lexikai szinonimiája alapján CB, bár önmagában véve a napisaf-tyal kifejezett cselekvés folyamatában is elképzelhető (mint ahogy ez a bolgárban így is van, de lásd az oroszban is: nacarapat' mellett lehetséges: nacarapyvat' is). Ezenkívül sok esetben egészen más okok is közreműködnek, amelyek egyáltalán nem a szemantikával kapcsolatosak, mint pl. az imperfektiválás második szuffixumának a ki nem tehetése, amelyre már I. A. Kalinin is utalt. Láttuk tehát, hogy az Aktionsartok hatással vannak a vidkategó207-