Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)
II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bakos József: Az „egri név". (Egy szólásunk eredete és értelmezése)
, ;No, lássa az ember, milly büszke az egri névre!" (Az OSzK Színháztört. Oszt. MM. 8512. sz. kézirati példányból idézve.) Tóth Kálámán anakronisztikus tévedésekben is gazdag, ,,Dobó Katitza, vagy Az egri szép napok című 3 felvonásos színművében (1862.) Dobó István szól hős katonáihoz, s ezeket mondja: ,,. . . .Oh ti harcosok! Kik nevetek halhatatlanná tevétek ... mi büszkén említ a magyar örökre . . . a vitézségnek példaszava lesz o,z általatok kivívott egri név .. . " [III. felv. 10. jel. (OSzK. Színháztört. Oszt. kéziratából.)]. A. hazai népies kiadványok, a ponyvairodalom szerkesztői és írói is gyakran merítenek az egri 1552-es hősi várvédelem történetéből, s „népies" formában írnak „beszélyeket", „históriás versezeteket", arról az ostromról, „melly Egert a történetekbe örökre feljegyzé." Ez utóbbi megállapítás olvasható pl. Tatár Péter „A hős Dobó, vagy: Eger vár ostroma. 1552-ben" című ponyvakiadványában (Rege kunyhója. 7. sz. Pesten, 1857.) is. Rudnyánszky Gyula „a nép számára" ir az egri hősökről, az 1552-es várostromról. ,,Dobó Katicza, a hős honleány, vagy Eger vár ostroma" (Nyolc képpel, Bp. 1804.) című, népszerű beszélyében sok az anakronizmus. Szólásunkat is idézi: az egriek „kivívták a hősi harczban az egri nevet .. ." (58. 1.) A kivív ige különben többször is szerepel elbeszélésében. Egyik hőse, Balassa pl. így szól Katiczához: „Erős feszek, kivívlak, csak te szeress . ..!" Az sem véletlen, hogy a hazai naptárak, kalendáriumok [Müller-Vachot Nagy' Képes Naptára (1857. 163—164. 1.), Emich Nagy Képes Naptára, (1865. VI. 116.)] stb. is közölnek népszerűen megírt cikkeket Dobóék hősi helyt állásáról és idézik szólásunkat is. Egészen magától értetődő dolog, hogy az egri Dobó-szobor leleplezési ünnepére írt alkalmi költeményekben oly gyakran olvashatjuk, hogy ,,Dobó ... az egri név hirdetője." [Borsodi László verse — Komáromy Ödön zenéje; Dobó induló (Egri Hiradó, 1907. 59. sz.)]. Az egri Dobó-szobornál rendezett ünnepélyek alkalmi szónokai is természetesen beleépítik beszédükbe szólásunkat, pl. ilyen összefüggésben: „A törököt elkergetik Eger vára alól, s Dobó István hős társaival kivívta az egri) nevet ... s ti egri ifjak tegyétek még ragyogóbbá az egri nevet..." (Nagy Béni ünnepi beszédéből: Egri Hiradó, 1907. 84. sz.) A tudományos igénynyel megírt históriai tanulmányok szerzői is gyakran utalnak e szólásra. így tesz pl. Balogh János Eger vár története (Eger, 1881. 122. 1.) című írásának az egri nők helytállásáról emlékező soraiban: „Oly elszánt hősiességgel harcoltak, mint a férfiak, s velük együtt kivívták az örökhírű és dicsőségű egri nevet. . A Borovszky által szerkesztett Magyarország Vármegyéi sorozat Heves Vármegye kötetében az egri vár 1552-es védelmét leíró cikk is utal szólásunkra: „A harcban Dobó István vitézeivel a személyes bátorság bámulatos példáját adta, hős társaival kivívta az egri nevet" (Nagy B.: Heves vármegye története). A szólás közismertté tételét is szolgálták tehát az egri vár történetét tárgyaló írások, akkor, amikor — elsősorban Kivívta az egri nevet formában — közlik szólásunkat is. Nagy Béni „Eger ostroma 1552-ben" c. értekezésében (Békefi — Emlékkönyv, 1912.) 169
