Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Molnár József: Gondolatok a nevelőközösségről

gyen. Lényeges vonatkozások azok, amelyek minden nevelőre egyaránt szükségszerűen kötelezők. Ezek: 1. az iskola elsőrendű célkitűzései (kommunista ifjúság nevelése.) 2. A felsőbb szervek rendeletei, melyek az iskolai életre vonatkozkoznak. Ezekkel szemben nem lehet más vélemény, azokat meg kell valósítani a tantestület minden nevelőjének. 3. A tantestület által hozott egységes határozatok. 4. Ideológiailag a marxista filozófia lényeges elvi vonatkozásainak ismerete és megtartása. Ezek már önmagukban is biztosítanak egy bizonyos fokú egységes eljárást, a nevelőtestület tagjainál. Ahhoz, hogy a legfontosabb kérdésekben egységesen járjanak el nem feltétlenül szükséges: a) a puszipajtáskodás. Ebben nincs semmi komoly, az összetartozást fokozó, elmélyítő tartalom. Az ilyen kapcsolat megbízhatatlan, felszínes, látszatbarátság. Pl. az utcán találkozik két egy iskolánál dolgozó kartársnő. A beszélgetés körülbelül így hangzott el: ,,Pá Édes. Hogy vagy? De régen voltatok már a férjeddel nálunk. Mikor jöttök el hozzánk? Ti is eljöhetnétek — mondja a másik. Jól elkártyáznánk, televíziós előadást néznénk" stb. Űgy csevegnek, turbékolnak, mintha legjobb édestestvérek volnának. Majd elválnak s körülbelül — minthogy ezt az egyik kifejezésre is juttatta, — ezt gondolták egymásról — de jó hogy már elment ez az undok alak. Ki nem állhatom. b) Nem feltétlenül kell az egységes nevelőtestület kialakításához a bizalmaskodás sem. Mindnyájunk előtt ismeretesek az olyan típusú nevelők, akik mindig mindenről a legjobban értesültek. — Akik az egyik nap nagy fontoskodva közelednek kartársukhoz, és akár személyekről, vagy eseményekről elmondanak mindent, amit csak hallottak, vagy amiről nem teljesen győződtek meg. Legtöbbször dicsekvésből közelednek, hogy ,,ime lásd nincs semmi olyan a városban, vagy a tantestületben, amiről én ne tudnék". De én „igaz, őszinte barátod" vagyok és neked mindent elmondok bizalmasan. Másnap ismét közeledik, addig tudniilik mindent megbánt hogy elmondott, és ilyeneket hangoztat: „tudod nem is egészen úgy volt, ahogy elmondtam", vagy ,,a világért ne szólj senkinek, még a férjednek, vagy a feleségednek sem. maradjon ez kettőnk titka". De ő, a „jól értesült" még aznap elmondja ugyanúgy másnak, s pár nap múlva esetleg pletykálkodásért ő vonja felelőségre azokat, akik valóban nem szóltak semmit. Az ilyeneket őszinte bírálattal le kell leplezni és a helyes útra kell téríteni. c) Nem feltétlenül kell a helyes nevelőtestületi egység megteremtéséhez a birkatürelem, a meghunyászkodás sem. Főleg a régebbi években, — de állítom, — hogy még ma is vannak, — szép számmal olyan tantestületek, ahol egy-két nagyhangú, diktátori tulajdonságokkal rendelkező pedagógus uralkodik az egész tantestületben. A sokszor tán jobb képességű, a helyzetet reálisabban felmérő, de szerényebb magatartású nevelő nem mer felszólalni a tantestületi üléseken, mert ellenségévé teszi a hangoskodó, de az iskolai és a gyermekek nevelésének sokat ártó nevelőt, aki esetleg vezető állásokban lévő egyénekkel tart 142