Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Juhász Lajos: Az Eger környéki táj szerepe a főiskolai növénytani oktatásban II. Bélkő

gyökér (Valeriana tripteris) magas hegyvidéki, alpin (közép-európai­szubalpin) faj, havasi ikravirág (Arabis alpina) alhavasi, alpin-szub­arktikus (cirkumpoláris) faj, jégkorszaki maradvány (glaciális relictum) havasi iszalag (Clematis alpina) alhavasi, alpin-arktikus (cirkumpoláris)­faj, havasi turbolya (Anthriscus nitida) hegyvidéki, alhavasi, alpin­közép-európai faj, a szurdokerdők jellemző (karakter) faja. veselke (Chrysosplenium alternifolium), falgyom (Parietaria officinalis), nagy csalán keskenvlevelű változata (Urtica dioica var. angustifolia), kánya­és csalánlevelű harangvirág (Campanula rapunculoides et trachelium) stb. Itt említjük meg, hogy a Bélkő gerincének keleti vége közelében, a déli irányban elterülő Calya-hegven (Galyatetőn) pala kőzeten, savanyú talajon, pusztafüves lejtőn (Festucetum sulcatae-ban) nő egy ritka mészkerülő növény az istác (Armeria maritima ssp. elongata) közép-európai-balti faj. Ugyancsak ezen a környéken pala alapkőzeten mészkerülő tölgyeseket (Luzulo-Quercetum és Genisto-Quercetum) is találunk, melyeknek aljnövényzetében a savanyú talajokra jellemző fehér perjeszittyó (Luzula albida), vagy a szintén igénytelen, szép sárga virágú selymes rekettye (Genista pilosa) uralkodik. A BÉLKÖ NÖVÉNYZETÉNEK FELHASZNÁLÁSA A NÖVÉNYTANI OKTATÁSBAN A Bélkő növényzetét terepgyakorlatainkon, tanulmányi kirándulá­sainkon sokoldalúan tudjuk felhasználni: a hegy gazdag növényvilága lehetővé teszi a széleskörű növényismertetést, ami a rendszertani is­meretek bővítésére ad lehetőséget. A különböző termőhelyek, eltérő expoziciójú lejtők, a rajtuk kialakult talaj, az eltérő klímaviszonyok stb. tanulmányozását és bemutatását a környezettani (ökológiai) isme­retek fokozására használjuk fel. A déli lejtők xerotherm, illetve jégkorszak előtti (preglaciális), az északi lejtők jégkorszaki (glaciális) maradványnövényeire (relik­tumaira) különösen felhívjuk hallgatóink figyelmét. Hangsúlyozzuk, hogy a lokális mikroklimati'kus viszonyok tették lehetővé egyrészt a déli expoziciójú lejtők meleget, szárazságot tűrő, másrészt az északi lejtők hűvöset, nedvességet kedvelő növények évezredeken át való fennmaradását. A pannóniai, a pannoniai-kárpáti és egyéb bennszülött (endemikus) fajok Bélkőn előforduló képviselőit szintén részletesen is­mertetjük. A sokféle növénytársulást különösen a phytocönológiai ismeretek kialakításában tudjuk jól értékesíteni. Megbeszéljük az egyes növény­társulások kialakulásának talajtani (edaphikus), környezeti (ökológiai) és éghajlati (klimatikus) viszonyait. A növénytársulásokat együtt ele­mezzük, az asszociációk felépítését tanulmányozzuk, és elmondjuk az egyes társulások kialakulásának feltételeit, az egymásután következő társulások sorát (szukcesszióját) és a jövőben várható változásokat: a klimax-viszonyokat, pl. a jelenlegi karsztbokorerdőt hogyan váltja fel a jövőben a melegigényes, mészkedvelő tölgyes. 137

Next

/
Oldalképek
Tartalom