Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: Megjegyzések a Balaton-környéki „avarkori" települések folytonosságának kérdéséhez

karikák etnikumjelző szerepéhez. AÉ 1956, 208. sköv. L, Kralovánszky Alán: Adatok az ún. S-végű hajkarika kialakulásának és idői^endjének kérdéséhez, Studia Slavica 4., 1958., és AÉ 1957, 2. sz. 175. sköv. 1. [29] Pais, A római castellum szláv—magyar folytatásai. Magyar Nyelv, 1949, 115.1. [30] Kralovánszky, Adatok, AÉ 1957, 177. 1., Keszthely (Lipp, Keszthely—dobogói sírmező, ÉTK 11. Bp, 1844, 260., 262. kép., Hampel, Alterthümer, II. 204., 165. t 10., Páhok) M. N. M. Történeti Múzeum. Ltsz: 163 (1885)., Kralovánszky, Adatok, AÉ 1957. 177. 1. (Keszthely) Lipp, i. m. 259. kép., Alsópáhok (M. N. M. Történeti Múzeum. Ltsz: 163 (1885). [31] Szőke Béla, A bjelobrdoi kultúráról, AÉ 1959, 1. sz. [32] Kralovánszky. Adatok 211. 1. [33] U. o. 211—212. 1. [34] U. o. 182. 1. [35] U. o. 181. 1. [36] A M. Tud. Akadémia Nemzetközi Régészeti Konferenciáján, 1955 októberben utalt erre. Id.: Kralovánszky, Adatok 184. 1. [37] Szőke Béla, A bjelobrdoi kultúráról, AÉ 1959, 1. sz. 32—46. 1. [381 Szentpétery, E.: Scriptores rerum Hungaricarum, Vol. I. Bp, 1937, 167. 1. Simonis de Keza Gesta Hungarorum, 33. „Septimi siquidem exercitus Werbulchu dux est dictus. Hic in Zala, circa lacurn Balaton descendisse perhibetur". Szentpétery, SRH I. Bp, 1937, 292. 1. Képes Krónika, 33. „Sextus capitaneus Werbulchu noraen habuit, qui circa Balatim sua thabernacula fixisse probatur". [39] Pais Dezső—R, Nagy László: Kál és társai, Magvar Nyelv. XXV. Bp, 1929. 121—128. 1., Csánki, III. 76. 1., Jakubovich, M. Ny. X. 428. 1., Zalai okmt. (ZO) I. 149. [40] Pais Dezső: Bő, Magyar Nyelv, XXIII. 505. 1., Pais—R. Nagy. Kál és társai. Magyar Nyelv, 1929, 121. 1., Csánki, III. 66. [41] Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIí/. század közepéig, Bp, 1901. 343. 1., Ethnographia, 1914, 341. 1. (Vérbulcsú mondai hitele), Holub, Zala megye története, 13—14. 1. [42] Konstantinos Porphyrogennetos: De adm. imp. 37. §. Magyar Honfogl. Kútfői, 128. 1. [43] Thallóczy Lajos: Adalékok az ó-hit történetéhez, Századok, 1896, 199—206. Hóman Bálint: A honfoglaló törzsek megtelepedése, Bp, 1912, 74. 1. [44] Holub, Zala megye története 33. 1. [45] Karácsonyi János: Halavány vonások hazánk Szent István korabeli határairól, Századok, 1901, 406. 1. [46] U. o., és Tagányi Károly: Gyepű és gyepüelve, Magyar Nyelv. IX. 1913. [47] Holub, Zala megye története 29—32. 1. [48] Szentmihályi Imre: A göcseji nép eredethagyománya, Bp. 1958, 10. 1. [49] U. o. 12. 1. [50] Németh Gyula, A honfoglaló magyarság kialakulása, Bp, 1930, 221—22. 1., Győrffy, Tanulmányok a magyar állam eredetéről, Bp, 1959, 153. 1. [51] Győrffy György: Besenyők és magyarok, Bp. 1940. c. munkájában Zalában négy helyen jelez besenyőket. (Térkép.) [52] Győrffy, Tanulmányok a magyar állam eredetéről, 50. 1., Csánki, III. 73. [53] Pais Dezső: Győrffy Istvánnak, Magyar Nyelv, XXX. 1934, 127—128. 1. [54] Győrffy, Tanulmányok a magyar állam eredetéről, 53. 1., Wenzel, XI. 359. 1., Karácsonyi, Magyar nemzetségek, II. 278—279. 1. [55] Pais, Magyar, Nyelv, XVIII. 99—100. 1., Győrffy, Tanulmányok a magyar állam eredetéről, 53. L, Csánki, III. 67. 1. [56] Németh Gyula, A honfoglaló magyarság kialakulása, Bp, 1930, 54—55. 1. [57] Pais, i. m. 127. 1. [58] Szentmihályi, A göcseji nép eredethagyománya, Bp, 1958. 51. 1., Belitzky János: Nyugatmagyarország védelmi rendszere és határőrnépei a középkorban, Bécsi M. Tört. Int. Évk. 1934. [591 Szentmihályi, A göcseji nép eredethagyománya, Bp, 1958, 13. 1. [60] Pais—R. Nagy, Kál és társai. Magyar Nyelv, XXV. köt. Bp. 1929. 121—128. 1. .495