Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

I. Tanulmányok a nevelés és oktatás kérdéseiről - Dr. Berencz János: Szempontok Rorschach formaértelmezési kísérleteinek megítéléséhez

Az eddigiekben a Rorschach-kísériet pszichikai alapjairól szóltunk vázlatosan. Most rá kell térnünk arra a további problémára, hogy mindezek alapján, és a vizsgált személyek válaszaiból miféle indokolt, megalapozott karakterológiai következtetésekre lehet eljutni? Kétségkívül, magának az egyes foltok egészének és részleteinek észlelése, megfigyelése alapján is vonhatók le bizonyos mérvű karakterológiai következtetések (pl. a megfigyelőképesség objektivitása, alapossága, részletessége, kritikus volta stb. tekintetében). Az értelmezés jellege, sajátosságai, a folt-értelmezéskor lejátszódó mnémikus folyamatok egyéni vonásai, tulajdonságai is sokszor karakterológiai érdekűek. Tapasztalataink szerint a karakterológiailag leginkább megbízható, karakterológiailag jelentős válaszok közül a következőket emeljük ki: A válaszok tartalmi köréből az egyének képzetkörére, érdeklődési körére lehet aránylag megnyugtatóan következtetni. A gyakori „semleges" válaszoknál vagy egybevetésekre, vagy továbbkutatásra van szükség (pl. anatómiai, állat, térkép stb. banális válaszok). Egy-egy kiugró, a többitől elütő tartalmú válasz motivációjára érdemes felfigyelni. Az „eredeti" („Orig") válaszok karakterológiailag méltányolhatok annyiban, fogy jelenlétükből a képzelet gazdagságára lehet következtetni. (Viszont hiányuk nem jelenti okvetlenül a fantázia szegénységét!) A globalizáló, vagy inkább részletező tendencia — bizonyos mértékig — az összefoglaló-szintétikus és a részletező-analitikus észlelés-szemléletmódnak felel meg. Véleményünk szerint tehát a Rorschach-féle formaértelmezési kísérlet a következő pszichikai területeken bír figyelemreméltó karakterológiai jelentőséggel: az egyén érdeklődési, tapasztalati körei (emlékképek bevetítése a konkrét értelmezés folyamatába); a képzelet tulajdonságai (különösen: gazdagsága, aktivitása, eredetisége, mélysége, irányultsága); a szemléletmód analitikus, illetve szintétikus jellege. Ezzel szemben nem látjuk bizonyítottnak, ha a lényegében paszszív formaértelmezés alapján Rorschach és követői — még bizonyos számú statisztikai adat alapján is, de túlságosan merész általánosítással — általában az intelligenciára, a tehetségre, az egyéniség egészére akarnak következtetni. A foltok értelmezésekor lejátszódó lelkifolyamatok ugyanis sokkal szűkebb körűek, körülhatároltabbak, hogysem azokból az értelmesség, a tehetség, az egyéniség egészére tudományos megalapozottsággal következtetni lehessen [22], Olyan tapasztalatok ugyanis, melyek szerint a válaszok bizonyos mozzanatai (pl. a felfogásmód, a „G" feleletek, az „Orig" feleletek száma stb.) korrelációt mutatnak a vizsgált személyek értelmességével, illetőleg más mozzanatok a tehetséggel, vagy az egyéniség egyéb vonásaival, még nem bizonyítanak e kapcsolatok szükségszerű, okozati volta mellett. Minthogy a foltok értelmezésekor az értelmesség megnyilvánulására nem szükségszerűen, feltétlenül kerül sor, nyilvánvaló, hogy nagyon gyakran meddő erőlködésre vezet, ha a Rorschach-vizsgálatból mindenáron a vizsgált személyek értelmességének fokára akarnak következtetni. Lényegében hasonló jellegű — habár más területre vonatkozó — 75