Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)
I. Tanulmányok a nevelés és oktatás kérdéseiről - Dr. Berencz János: Szempontok Rorschach formaértelmezési kísérleteinek megítéléséhez
Nézetünk szerint a pszichológiai, elvi alapoknak ez a több mint 30 éve tartó kidolgozatlansága, — az a tény, hogy a kutatások e téren lényegesen előbbre nem mentek — nem magyarázható sem azzal, hogy kevés még a kísérleti eredmény, sem valami véletlen, esetleges körülmény közre játszásával. E kidolgozatlanság forrásait tehát olyan tényezőkben kell keresnünk, melyek egy vagy több pszichológiai irányzatra (Rorschach híveire) jellemzők, melyek gátolták az előbbrejutást e kérdés megoldásában. Vannak olyan lényeges kérdések, melyeket sem Rorschach, sem követői nem tettek fel kellő következetességgel, és nem törekedtek rájuk tudományos megalapozottsággal választ adni. Ilyen kérdések: mit tükröznek a foltok? (Objektív és szubjektív értelemben.) Hogyan függ össze a foltok ilyen vagy olyan értelmezése az egyén viselkedésével, cselekvésével? Lehet-e, és mennyiben lehet a válaszokból a vizsgált egyén jellemére, annak társadalmi és sajátos egyéni vonásaira kellő tudományos megalapozottsággal következtetni? Az itt megpendített kérdésekre térünk majd vissza a következő, III. részben, mikor fejtegetéseink alapján megkíséreljük felvázolni a Rorschach-teszt. megítélésében lényeges szerepet játszó szempontokat. Ahhoz, hogy közelebbről konkretizáljuk Rorschach módszerét, szükséges lesz — ha csak egészen röviden, vázlatosan is — jelezni, milyen ismérvek alapján csoportosítja Rorschach a vizsgált személyek válaszait, hogyan próbálnak a válaszokból karakterológiai következtetésekhez eljutni. Vegyük először az egyes válasz-mozzanatok karakterológiai értelmezését szemügyre, majd azután több tényező összefüggésének jellemtani értékelését! A) A válaszokra a vizsgált személyek törekedhetnek globális, a folt egészét érintő (jele: G — globalitás), vagy egyes részleteket megragadó (jele: D — detail) válaszra. Ezt az ismérvet nevezte Rorschach a felfogásmód megnyilvánulásának. A globális feleletek általában az egyén átfogó, szintetikus felfogásmódjának tanúbizonyságai Rorschach megítélésében. A „G" válaszok is több csoportra oszthatók. Vannak primér, egyszerű G feleletek. Ezek ismét feloszlanak konkrét tartalmi és absztrakt (pl. érzelem, hangulat) G feleletekre. Közvetettebbek, átdolgozottabbak az ún. szekundér ,,G" feleletek. Rorschach három fajtájukat tartotta számon: az egyes részletekből egészet szerkesztő, konstruktív G feleletet; az önkényesen értelmező, konfabuláló G-t (jele: DG, változatai: DdG, DzwG is). A harmadik: a kontaminációs G, mely két vagy több össze nem függő értelmezés egységes alakban való megadása. A foltok részleteire vonatkozó feleletek (jelük: D) szintén többfélék lehetnek. Ezek viszont a pontos, aprólékos részlet-megfigyelőképességnek, sőt továbbmenőleg — Rorschach szerint — a gyakorlatias érzéknek elárulói. 68