Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Edelényi Béla: Adalékok a hazai siklók belső élősködő férgeinek ismeretéhez

átmérője 0,480 mm. A szívógödör 0,270 mm széles, a hossztengellyel megegyező irányban mérve 0,240 mm, tehát caudális irányban kissé össze van nyomva. A szívókorong hátsó pereme kissé vastagabb. A szí­vógödör felülete hosszanti és haránt irányban finoman bordázott. A hosszanti bordák hajlási iránya jól érzékelteti a gödör legmélyebb pontjának helyét, ahol a tápcsatorna kezdődik a szájnyílással. A hasi szívókorong ugyancsak köralakú, átmérője 0,504 mm tehát, erősebb mint a szájszívó korong. Caudális oldala ennek is vastagabb. A szívó­gödör a hossztengelyre merőlegesen elhelyezkedő ovális, mely cranialis irányban kissé előrebillent. A gödör méretei: 0,324x0,198 mm. Mindkét szívókorong öble tehát kissé a test eleje felé néz, mert a szívókorongok testvég felőli oldala vastagabb és kiemelkedőbb. A testfelület sima, rajta tüskézettségek nyoma nem látható. A tápcsatorna a száj szívókorong mélyén kezdődik a szájnyílással, majd egy rövid praepharynx következik. A pharynx hossza 0,240 mm, szélessége ugyanannyi, tehát szabályos körnek látszik. Az izmos pharynxban a tápcsatorna lumene annyira összeszűkül, hogy legszéle­sebb pontján is mindössze 0,022 mm széles. A pharynx után közvetlenül a bélágak következnek. A bélágak követik az oldalvonal hajlásait, és a második here és a testvég között középen végződnek azonos magas­ságban. A bélágak jól fejlett izmosfalú tömlők, melyek átlagos széles­sége 0,090 mm és ebből a lumen 0,036 mm. Az excretios pórus a testvég középvonalában nyílik, egy gyűjtőhólyag és a belőle eredő csatorna kivezetőjeként. Az ivarnyílások a középvonaltól laterális irányban, a jobboldali bélág mellett, a hasi szívókorong elülső oldalával azonos magasságban egymás mellett nyílnak. A cirruszsák erősen fejlett, a hasi szívókorong és a pharynx közötti területet majdnem teljesen kitölti. A herék a test középvonalában egymás mögött helyezkednek el. Körvonaluk a kör és az ellipszis között különböző változatot mutathat. Méreteik 0,270 és 0,252 mm között ingadoznak. Körvonaluk csipkézett is lehet. A heréket a test alapszövetétől eltérő állomány veszi körül. Az ovárium a hasi szivókorong hátsó oldalának közelében a középvonalban látható. Alakja szabálytalan ovális. Méretei: 0,180 és 0.144 mm. A petevezető és az uterus a test hátsó részében, egészen laza hurkokat képezve, kitölti a bélágak között a herék által szabadon hagyott területet, valamint a bélágak elvégződése utáni részét a testnek, egészen megközelítve a testvéget. Az uterusban a peték egészen lazán, egymástól bizonyos távolságra követik egymást. A peték nagyok 0,046 mm hosszúak és 0,023 mm vastagok. Héjuk egészen világos sárgás-barna színű, úgyhogy a ha­sonló színű alapszövetbe majdnem teljesen beleolvadnak. A szik­mirigyek a petefészek hátsó oldalának magasságában kezdődnek és egészen a testvég közeléig húzódnak hátra. Az egymástól jól elkülönült folliculusok egyesével, helyenként párosával főleg a bélágak külső vonalán helyezkednek el. .623

Next

/
Oldalképek
Tartalom