Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Szűcs László: A kéntelenítés termodinamikai feltételei a Siemens—Martin (S—M) és Linz—Dommanovitz (L—D) acélgyártási eljárásoknál hazai mangán szegény nyersvas alapanyagot feltételezve

— °c 1. ábra 1 h ío I

s h h to tr miért használunk a gyakorlatban Ca, Mn, Na, Si stb. elemeket a kéntelenítéshez. A vasban oldott kén aktivitása követi a Henry-törvényt, mely szerint: 1/2 S-2 = S ; G° = 31 520 + 5,27 T Ebből az egyenletből természetesen az T képlet alakul ki, mely nem más, mint az as hőtől való függése. Ha a lg as értékeit különböző hőre és koncentrációra kiszámítjuk és diagrammba felvisszük, úgy a 2. ábrát kapjuk [3], A 3. ábra [3] mutatja be a kénnek különböző fugacitási koeficiensét más ötvözetek jelenlétében. Az ábrából jól látható, hogy a nyersvas f,

s értéke ötször-hatszor nagyobb, mint egy alacsony széntartalmú acélé. Ez a tény világosan mutatja, hogy milyen erősen befolyásolható az olvadékban feloldott kén viselkedése más elem esetében. Az összes hozagelemek közül a kén aktivitására vonatkozóan a C és Si hatását vizsgáljuk meg és egyben bebizonyítjuk, hogy miért könnyebb a nysrsvasban való kéntelenítés, mint az acélban. A kén kivonásának lehetőségét a fenti megszorítás alapján, most egy Fe-Si ötvözet rendszerben vizsgáljuk. E termodinamikai vizsgálatnál az fs jelölje a kén aktivitási együtthatóját az egyszerű Fe-S rendszerben adott S% aránynál és Fs jelölje a tényleges értéket az Fe-S-Si ternérötvözetben. E mennyiségek aránya f

s/f.

3 adott Si% mellett legyen f*' . Ezek az adatok lehetővé teszik a kén folyékony nyersvasban való .582