Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Istók Barnabás: A silózott takarmány nedvességtartalmának jelentősége az erjedés sikeressége szempontjából

2. Magas fehérje tartalmú takarmányok silózásánál a nedvtartalom hatása fokozottan kerül számításba, miután ezeknél a magas nedvszázalék rothadást előidéző hatása gyakorlatilag közismert. Olyannyira kérdéses ezen anyagok besilózásának sikeressége, hogy sok gazdaság emiatt a magas fehérjetartalmú zöldtakarmányok fokozott arányú silózását lehetőség szerint mellőzi is. 2 a. A magas fehérjetartalmú anyagok silózásával foglalkozó irodalom elsősorban a melaszt használja fel az erjedés elősegítőjeként, de jó eredményeket adott a szárítással 60—70 nedvszázalékra beállított pillangósok silózása is. Perkins [8] tapasztalata szerint 60—65 nedvességszázalékra szárítás esetén melasszal sem lehetett jobb minőséget előállítani pillangós takarmányokból. Ellenberger is a 65 nedvszázalék melletti fű és pillangósok silózásánál a 2—3 százalék melaszt csak mint biztosítékot veszi számításba. Eokler [8] is sok adattal bizonyítja ezt: 81 nedvességzöldtakarmányok silózási eredményei 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 70 42 18 4,2 mézes, kelttészta enyhén savanykás I. — 73 38 34 4,2. mézes, kelttészta enyhén savanykás I. — 64 40 17 4,0 mézes, kelttészta enyhén savanykás I. — 58 34 33 4.3 mézes, kelttészta enyhén savanykás I. — 48 42 jó rész csak középen 4.2 mézes, kelt tészta enyhén savanykás I. nagyrészt penészes, 31 % nedv.taiialommal 60 55 jó rész csak iközépen 4,3 égett ikaramelles enyhén savanykás II. nagyrészt penészes, 31 % nedv.taiialommal 58 — jó rész csak 'középen 4,7 mézes, szúrós mellékszaggal kesernyés fű III. 72 39 24 4,8 mézes, 'kelttészla savanykás I. 82 — — 6,8 ázott kender kesernyés IV. az állatok nem eszik 36 561 Nedv u,o Max. belső hő Tető veszteség cm pH Szag Íz Minőségi fok Megjegyzés