Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Istók Barnabás: A silózott takarmány nedvességtartalmának jelentősége az erjedés sikeressége szempontjából

magasabb a szerves anyag és nyers fehérje veszteség is. így pld. az általa vizsgált őszi rozsoknál 79,06 nedv. % mellett 19,7 % szervesanyag veszteség, 20,6 % nyers íeh. vesztes. 69.5 nedv. % mellett 16.2 % szervjesanyag veszteség, 12,8 % nyers feh. vesztes. mutatkozott. Optimálisnak vizsgálatai alapján ő is a 65—75 nedv százalékú takarmányok silózását tartja. Ugyanezen nedvességfokot ajánlja Willms [7] is, miután a nedvesebb takarmányok besilózása szerinte sok léveszteséggel és romlással jár együtt. Woodward (1933) arról tesz említést, hogy részleges szárításnál több szárazanyag került a silóba s bár jobb volt a minőség, több volt a felületi veszteség is. A minőség alacsonyabb nedvszázalék melletti javulásáról ír Schandl [6] is, kinek szemléltető adatai ugyancsak mutatják, hogy minél alacsonyabb a szilázs nedvessége, annál magasabb tejsav tartalma. Ezt a következő kis felsorolása szemlélteti: tejsav",, ecetsav % vajsav % 82 nedvszázaiák mellett 0,62 0.99 0,76 70 nedvszázalék mellett 1,68 1,34 0,03 56 nedvszázalék mellett 1,72 0,43 0.00 E szerint 56 nedvesség százalék mellett minimális az ecetsav és 0 a vajsav mennyisége. Találunk azonban az optimálistól eltérő nedvességtartalmak esetében is jó minőségű szilázsakról említést, alacsonyabb nedvszázalékok mellett. így Samarani (1925) 40 százalék nedvtartalmú szénát tömött silóba, rá nehezéket tett, s mindössze 5 százalék szárazanyag veszteségről tesz említést. Woodward [8] szerint 40 százaléknál kisebb nedvtartalmú fű is sikeresen silózható, de tetején több a veszteség. Monestiroli [5] (1956) szerint Olaszországban jó tej, jó sajt 40 százalék nedvtartalom alá szárított fű szilázsanyagból készül gondos tömörítés, légmentes fedés útján. 1/b. Kísérletek a víztartalom különböző fedési módok melletti hatásáról Kísérleteink első részében az irodalom alapján a nedvességtartalom erjedésre, tetőveszteségre, és minőségre vonatkozó hatásait elsősorban különböző fedési módok mellett kívántuk megismerni. E célból mikrosilókban zöldlucernát, zöldcsalamádét 1:1 arányban és búzapolyvát kevertünk olyan mértékben, hogy a nedvességszázalék 50, 60, 70, 80 körüli legyen. Bizonyos mértékig csökkent ugyan ennek megfelelően a cukortartalom is, ezen változás azonban (2,77—1,68 abszolút cukorszázalék között) nem lényeges az erjedés számottevő befolyásolásához, mint azt a későbbi cukortartalom alapján történő silózási vizsgálatok igazolták. Külön-külön a lucerna cukortartalma 1,61 százalék, a csalamádéé 4,18 százalék, a polyváé 0,1 százalék volt. Az egyes nedvesség fokozatokat föld, nylon lekötéses és nyomó.558