Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Zétényi Endre: Adatok az egri szőlők telepítés földrajzához

b) A nyugati csoportot az egerbaktai, illetve az egerszalóki út határolja. Ide tartozik a Nagykocs, a Kiskocs, a Nagynyúzó, a Kisnyúzó, a Hajdúhegy, az Agárdi, a Paphegy, a Belső-Kisrózsás és Nagyrózsás, a Gyilkos és az Üjfogás. Alapkőzetük a riolittufa. Minőségileg az Agárdi dülő emelhető ki, többieken sok a másod- és harmadosztályba sorolt telepítés. Talajuk erősen kötött, sok a nyirok. Vezetnek a fehérbort termő szőlők, de a Paphegyen vörösbort is szüretelnek. Beérik a csemegeszőlő is. Az aljban helyenkint fagy veszélyt figyeltek meg. A Nagyrózsás és az Agárdi dűlőn akad terület, ahol a gépesítés nehezebbnek ígérkezik. c) Az egerszalóki úttól délre a délnyugati telepítéscsoport fekszik. Itt helyezkedik el a Fertő, a Maklány, a Kisgalagonyás és a Nagygalagonyás. A riolittufa erre is lehúzódik. Talajuk változatos. Mind a fehér, mind a vörösbor jól terem. Maklány dűlő a nagyburgundi fő termőterülete. Tartalmas pecsenyeborokat szüretelnek ezen dűlőkben. A Nagygalagonyás aljában fagyveszély re panaszkodnak. B) A keleti terület is három kisebb részre osztható. a) Az északkeleti részt délről a noszvaji út határolja. A Birka, a Bajusz, a Felsőgalagonyás, a Szurdok, a Cegléd, a Hergyimó, a NagyEged, a Kis-Eged s a Szőlőske határolható ide. Vékony sávban riolittufa, attól keletre oligocén üledék a vezető kőzetféleség. Sok a kötött agyagtalaj. Hergyimón a nyirok. Cegléden és a Nagy-Egeden a vörösbor vezet. A terület gépesítésre alkalmas. Aljban fagyveszély, a NagyEged aljában előfordul a vadkár. b) A keleti táj a noszvaji út és az ostorosi dűlők közé nyúlik be. A város keleti oldalán az Almagyarral kezdődik, majd a Síkhegy, a Nádas, a Tóthegy, a Vidra, az Afrika, a Mészhegy, a Nyerges, a Kőporos dűlők kerülnek egymásmellé. Minőségi tekintetben az Álmagyar a leggondozottabb. Legkevésbé a Nádas és a Tóthegy. Itt is oligocénkori agyaggal találkozunk túlnyomóan, melyen kötött termőtalaj képződött. E területen már több a vörösbort termő telepítés. A Síkhegy a medoc noir fő termőhelye. Az Ostoros-patakra vezető aljban fagykárról tesznek említést a termelők. Afrika-dülőben sok a vadkár. c) Kőporostól délre a Tihaméri-dülő húzódik. Felerészben első, felerészt másodosztályú telepítések fekszenek itt. A tufa altalajon döntően kötött agyag, helyenként középkötött agyagos vályog, vagy homokos vályogtalaj keletkezett. Kizárólag fehér bort terem ez a szőlőterület, különösen a rizling terjedt el. Összegezve néhány előre mutató megállapítást, következtetést vonhatunk le. Eger határában az éghajlati jó tulajdonságok mellett a talajviszonyok is alkalmasak szőlőtermesztésre. Mivel a talajai túlnyomóan kötöttek, nehezebben melegszenek, inkább az ősszel érő borszőlők telepítésére alkalmasabbak. A szőlőfajták közül megtörtént a kiválasz.554