Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: A majorsági gazdálkodás uralkodóvá válása a veszprémi püspökség sümegi uradalmában (1751—1802)

mozgalmai a dunántúli Festetics-birtokon, 1711—1850, Bp. 1954., Wellmann Imre: A parasztság helyzete az 1767. évi úrbérrendezés előtt. Bp. 1955., A történettudomány kérdései, 23. sz. A veszprémi püspökség (és káptalan) gazdálkodására: Petrák Mihály: Acsády Ádám veszprémi püspöksége, A veszprémi egyházmegye múltjából, 13. sz. Veszprém, 1949., Hornig Károly: Padányi Bíró Márton veszprémi püspök Naplója, Veszprém, 1903., Pehm József: Padányi Bíró Márton veszprémi püspök élete és kora, A veszprémi egyházmegye múltjából, 2. sz. Zalaegerszeg, 1934., Pákay Zsolt: A veszprémi káptalan a XVIII. században, Regnum. 1940/41., Szántó Imre: A parasztság helyzete a veszprémi káptalan birtokain, 1711—1780., Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve, III. Eger, 1957, 111—149. 1. [5] ZÁL II. József-korabeli mérnöki iratok, 1786—1790. Ládában. [6] OL Helytt. CEV 1802. [7] Szabad György: A tatai és gesztesi Eszterházy-uradalom áttérése a robotrendszerről a tőkés gazdálkodásra, Bp. 1957, 33. 1. [8] Szántó Imre: A parasztság helyzete a veszprémi püspökség sümegi uradalmában, 1711—1751, Veszprémi Szemle, 1. sz. 1957. okt —

dec. 61—64. 1. [9] ZÁL PSD Fasc. 3. Nr. 4. [10] Szántó: A parasztság kisajátítása és mozgalmai a dunántúli Festetics-birtokon, 69—90. 1. [11] Vörös Károly: Az 1765—66-i dunántúli parasztmozgalom és az úrbérrendezés. Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon. 1711—1790, Bp. 1952., 299—383. 1., Szabó Dezső: A magyarországi úrbérrendezés története Mária Terézia korában, Bp. 1933. [12] ZÁL AU Alsó- és felsőpáhoki lakosok kérelme Koller Ignác veszprémi püspökhöz, 1768. júl. 13. [13] ZÁL INP Csehi, 1780.. Prága, 1781. [14] OL Helytt. CEV 1802, 470—478. 1., Udvari. [15] OL Helytt. CEV 1802, 776—784. 1., Szepezd. 899—903. 1. Borszörcsök. [16] OL Helytt. CEV 1802, 452—454. 1., Szentjakabía, 716—717. 1., Tagyon, 866—867. 1., Köveskálla. [17] OL Kamarai lt. Jurid. 1803. Fons 11. Positio 27., Uo. Fons 11. Positio 52., Uo. Fons 31. Positio 123—124., Alsópáhok. [18] OL Helytt. CEV 1802. [19] Vö. Spira György: A Pest megyei parasztság 1848 előtti rétegeződéséhez. Századok, 1958. 637—643. 1. Dr. SZÁNTÓ IMRE: DIE ENTWICKLUNG DER GUTSWIRTSCHAFT IM SÜMEGER DOMINIUM DES VESZPRÉMER BISTUMS Im Sümeger Dominium des Veszprémer Bistums wurde die zentrale Grossflächen-bearbeitung auf der Grundlage der Fronarbeit, welche die Lage der Leibeigenen erschwerte, erst im letzten Viertel des 18. Jahrhunderts, zur Zeit des Bischofs Joseph Bajzáth (1777—1802), vorherrschend. Das auf Fronarbeit beruhende Wirtschaftssystem des Sümeger Dominiums wurde von den Anfängen des Kapitalismus lange Zeit kaum berührt. Die feudalistische Ausbeutung war charakteristisch für das Dominium. Ein wesentlicher Teil des Gebietes ausserhalb der Ländereien und einzelne Teile des Dominiums blieben noch eine Zeit lang in den Händen der Bauern. — Das Bistum nahm aber die Fronarbeit der Bauern auf den in eigener Regie bewirtschafteten Gebieten in wachsendem Masse in Anspruch. Die immer drückender werdenden grundherrlichen und die staatlichen Lasten beschleunigten den Verelendungsprozess des Bauerntums. Die Differenzierung zeigte aber nach der Aufhebung der Leibeigenschaft erst recht katastrophale Folgen. .523