Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: Megjegyzések a Balaton-környéki „avarkori" települések folytonosságának kérdéséhez

Nemeskéri János úgy vélekedik, hogy Keszthely, Fenékpuszta. Zalavár temetői esetében kisebb-nagyobb embertani kontinuitásról lehet beszélni [36]. A bjelobrdoi kultúra a legszorosabb genetikus kapcsolatban áll a hongfoglaló magyar köznép kultúrájával, ezért semmiesetre sem lehet a Kárpátmedence szláv népességével azonosítani [37], Csak a régészet, nyelvészet, embertan, településtörténet és az írott források adatainak egyeztetése alapján formálhatunk véleményt arról, hogy milyen népek vagy néptöredékek nyugszanak megyénk egy-egy X—XI. századi temetőjében. A honfoglaló magyarság, hasonlóan az előtte itt megtelepedett lovasnomád népekhez, nem pusztította el az itt talált lakosságot, hanem mellé telepedett, átvette műveltségét és összeolvadt vele. Melyik honfoglaló magyar nemzetség szállásterülete lett Zala megye? A nemzetségek eredeti szállásterülete rekonstruálásában segítségünkre vannak a krónikák hagyományon alapuló és köztudatra támaszkodó adatai mellett a jellegzetes nemzetségi személynevekből képzett helynevek. Kézai Simon krónikája és a Bécsi Képes Krónika/ szerint Zala — eredetileg Kolon — megyét a Vérbulcs-nem szállta meg [38]. Zala megyében a Bulcsútól származó Vérbulcs- vagy Ládnem emlékét őrzi Lád falu Tördemic és Tomaj mellett, a Badacsony nyugati lábánál [39]. Bulcsú apjának, Kál horkának nevét a Balaton mellett fekvő Kál-falvak tartották fenn (Örs-Kál, Köves-Kál másként Szent Vid-Kálja, Szent Benedek-Kál, Mindszent-Kál. Köreki-Kál vagy Kereki, Töttös vagy Tüttös-Kál, Sásdi vagy Sásdi-Kál vagy Sóstó-Kál, Kis-Kál): továbbá a mai Diós-K.ál Zalaapátitól délnyugatra. Az utóbbi hellyel együttesen szereplő Bügen-Begün-Begen (Kai alio nomine Begen) név Pais Dezső szerint valószínűleg a török bäg „főnök" szóval tartozik össze. Ez a szó (bő-bőség) szolgált valamikor a magyar nemzetségi szervezetben a nemzetségfő megjelölésére [40], A nemzetségnek Vérbulcsú neve 1302-ben fordul elő először, s a Bulcsú névvel is többször találkozunk a XIII- XIV. században ezen a vidéken, ami arra utal, hogy a kalandozások egyik főnökének, Bulcsú vezérnek hagyománya erősen élt itt [41]. Bulcsú történeti személy, ő az egyetlen Árpádon és utódain kívül, kit egykorú és hiteles külföldi kútfők alapján is törzsfőnek kell tartanunk. A kalandozások korában Bulcsúnál ismertebb ember a külföldön nem igen volt. 949 körül a bizánci császárnál járt, kivel vendégbarátságot kötött és a birodalom tiszteletbeli patríciusa lett. Ez írta meg róla, hogy ő a magyarok karkhásza (főbírája), s apját Kálnak hívták, ki ugyanazt a méltóságot viselte [42]. Későbbi görög és szláv források szerint meg is keresztelkedett, de a nyugati keresztényeket azután is nyugtalanította betöréseivel. Bulcsú és nemzetsége azért játszhatott ilyen kiemelkedő szerepet a X. században, mert szállásterülete — a Balaton zalai partján a Bakony szomszédságában — a Német-, Olasz- és Görögország felé vezető hadi utaknak gócpontjába esett. Bulcsú nevét több német forrás felemlíti; kalandozásai során eljutott a távoli Cambray vidékére is, míg végül 955-ben a Lech-mezei 5. ábra [Kosárkás függők és a hozzájuk tartozó „Keszthely-kulturás" leletek1