Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: Megjegyzések a Balaton-környéki „avarkori" települések folytonosságának kérdéséhez

Dr. SZÁNTÓ IMRE tanszékvezető főiskolai tanár. MEGJEGYZÉSEK A BALATON KÖRNYÉKI „AVARKORI" TELEPÜLÉSEK FOLYTONOSSÁGÁNAK KÉRDÉSÉHEZ A Balaton környékét az őskortól kezdve lakta az ember. A magyar honfoglalás előtti sok-sok évezred történetéről a római korig azonban csupán régészeti leletek adnak hírt. Minket most főként az avar foglalástól (i. u. 568) kezdve a honfoglalásig érint közelebbről a táj régészeti emlékanyaga és történeti fejlődése. Nemcsak azért, mert a honfoglalók rég letűnt népek és embercsoportok hajdani telephelyein fogtak itt új élethez, hanem főleg azért, mert a Balaton környékének kora Árpád-kori etnikuma a honfoglalók, másrészt az új hazában talált népesség biológiai és társadalmi egybeötvöződéséből alakult ki. (1. ábra.) A magyar honfoglalást megelőző évszázadokban a Kárpátmedencében élő népek közül az avarok uralma volt a leghosszabb. Az i. u. VI—VII. században a szláv törzsek egy része behatolt a Kárpátmedencébe is, de a VI, század második felében már az avarok a Dunántúl urai. A kutatók egy része a kínai forrásokban említett zsuan-zsuanokkal hozza kapcsolatba az avarokat, ezek leszármazottainak, nyugatra sodródott töredékeinek tartja őket [1]. Egy másik felfogás az ú. n. fehér húnokkal, a keleti heftaliták uar-xyon népével azonosítja az avarokat, de nem hiányoznak egyéb nézetek sem [2]. A Kárpátmedence avarkori történetének rekonstruálását az is megnehezíti, hogy az avar uralom utolsó, 120 éves időszakára vonatkozólag teljességgel hiányoznak az írott források. Az avar foglalástól a magyar honfoglalásig terjedő kornak egyik fontos központja Keszthely és környéke. A múlt század végétől a Lipp Vilmos által feltárt keszthelyi és Keszthely-környéki nagy temetők alapján a hazai és külföldi régészeti szakirodalomban már több mint 70 éve gyakran emlegetett fogalom a Keszthely-kultúra. Hatalmas kiterjedésű temetőket tártak fel Keszthelyen, Felsődobogón, Alsópáhokon, kisebbeket a szomszédos Gyenesdiáson, továbbá Raposkán, Lesencetomajon, Lesenceistvándon és Balatonberényben [3]. Az utóbbi évek tervszerű kutatásainak eredményei, az emlékanyag értékelésében bevezetett új módszerek, valamint az írott források adatainak kritikai feldolgozása ma már mind közelebb segítenek bennünket a problémák megoldásához [4], (2. ábra.) .471