Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Az orosz vid-kategória kialakulásánaik kérdéséhez

vele. E kategóriák formális mutatóiként szereplő affixumoknak grammatikai jelentésük van. A lexikai és grammatikai jelentés egész világosan szemben áll bennük. 3. a lexikával való kimutatható kapcsolatukat teljesen elvesztett grammatikai absztrakciók (igeragozási, deci. típusok, igeosztályok, a nem kategóriája). 4. a szavak lexikai jelentését teljesen elnyelt szavak; a lexikai és grammatikai jelentés nehezen állítható bennük szembe; névmás, predlog, kötőszó, viszonyszó). (Lásd: Б. H. Головин: К вопросу о сущности грамматической категории (На материале русского языка), ВЯ, 1955, 1. [52] Ju. Sz. Maszlov: i. m. [53] Pl. а страшиться irtózni (félni) valamitől, vagy а доится tejelni igék oly határozatlan tartós cselekvést jelentenek, amelynek totális szemlélete általában nem gondolható el, s ezért az oroszban is, magyarban is befejezett, párnélküli folyamatos igék. A székely parasztgondolkodás azonban ezeket a cselekvéseket is képes totalitásukban szemlélni és grammatikai eszközökkel kifejezni: ... csupa vér a keze. Még csepegett is a padlóra, amitől egészen megirtóztam. (Bár a megirtózni jelentése itt megundorodni, de benne van az irtózás érzése is.) — Az a kecske elte jel nekem jósokáig. (Tamási Áron: Ábel a rengetegben.) [54] Akadémiai nyelvtan. 1952. I. 435—436[55] Ennek illusztrálása céljából elég, ha Dostál összefoglalása nyomán rámutatunk arra a tarkaságra, amely a befejezett aspektus lényegének magyarázatában mutatkozik a különböző nyelvészeknél. A vid-kutatók jó része a cselekvés befejezettségét—nembefejezettségét érti viden, de nem határozza meg magát a videt, s a befejezettség—nembefejezettség viszonyának kérdését sem oldja meg. A kettő közti különbséget sokan a cselekvés tartósságában látták, de mert így a kettő ellentéte nem volt meghatározható, a befejezettség jelentését magyarázták különféleképpen: a) a befejezettség a cselekvés kezdődését vagy a cselekvés végének elérését fejezi ki (Sahmatov, Ovszjanikov—Kulikovszkij, Leskien), b) pillanatnyi cselekvést jelent a kezdődés vagy végződés megjelölésével (Vondrák), c) a cselekvés bizonyos határát (Meillet. Mázon, Karcevszkij), d) bevégzettséget, a cselekvés bevégződésének mozzanatát (Curtius, Miklosich, Delbrück, Jagics, Fortunatov, Leskien, Sahmatov, Mázon, Meillet), e) a befejezettség pontszerű cselekvés, pillanat (Dobrovszkij, Nyekraszov, Brugmann, Meillet, Delbrück, Saussure, Buszlajev, Potyebnya, Peskovszkij), f) a befejezettség a cselekvés eredményességét, a cél elérését, a tevékenység eredményét fejezi ki (Potyebnya, Sahmatov, Karcevszkij és mások), g) a befejezettség időbeli korlátozottság (Akszakov, Nyekraszov), h) a cselekvés korlátjának, a cél elérésének, a korlátozottságnak kifejezése, tartóssága képzetének kiküszöbölése (Vinogradov), i) a cselekvés időiránya a jövőből a múltba (Koschmieder), j) a beszélőnek totális szemlélete (Saussure, Hermann, Dostál). Hasonló tarka képet kapnánk, ha a vidék és Aa-ok összefüggéseinek, a vidék számának meghatározására tett tudományos kísérletek eredményeit egymás mellé állítanánk. [56] С. Д. Никифоров: Глагол, его категории и формы в русской письменности второй половины XIV века. 1952. [57] Б. А. Серебренников : Категории времени и вида в финно-угорских языках пермской и волжской rpvnn, Москва, 1960. [58] Uo. [59] Uo. [60] N. van Wijik: Sur l'origine des aspects du verbe slave. Revue des études slaves 9. X. (1929), 237. [61] Потебня, А. А., Из записок по русской грамматике, т. IV, М.-Л., 1941. [62] N. van Wijk: i. m. 240. old. [63] I. Kurylovicz: La genese d'aspects verbaux slaves. „Prace filologiczne" t. 14. Warszava, 1929. 470