Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Az orosz vid-kategória kialakulásánaik kérdéséhez

való kombinációja a két nyelvben más-más úton fejlődött, s végül is olyan állapot állott elő, amely már lényeges különbségeket mutat, az a két nyelv belső fejlődési törvényeinek, a két nép különböző irányban fejlődött szemléletmódjának a következménye. V. Ilyen elgondolások mellett a szláv vid-rendszer kialakulásának kérdésében nem oszthatjuk azoknak a nyelvészeknek az álláspontját, akik a vid-kategória fogalmának és a szláv vid-rendszernek kialakulását akár egy (N. van Wijk—Borogyics—RegneU—Nyemec), akár két (Maszlov) Aa-ellentétből kísérelték meg levezetni. Erősen vitathatónak tartjuk V". V. Borogyics egyik-másik elvi megállapítását, amelyekkel egyfelől cáfolja a szláv nyelvek igeaspektusának indoeurópai eredetét, másfelől bizonyítani akarja, hogy a vid-rendszer szláv nyelvi képzés. így pl. T. Milevszkijnek azt az állítását, hogy ,,a szláv nyelvek az indoeurópai alapnyelvből vették át az igeaspektus kategóriáját, az ellentétek rendszere azonban, — amelyben ez kifejezésre jut, — újabb szláv képzés", azzal cáfolja, hogy „ilyen elméletnek alapja az a helytelen tétel, mintha lenne valamely külön „logikai-nyelvtani" aspektuskategória, amely független az alaki kifejezéstől" . .., holott „grammatikai kategória csakis kifejezési formáival együtt létezhet". A grammatikai kategóriában a grammatikai jelentés természetesen elválaszthatatlan a nyelvi kifejező eszközétől, akár azt a grammatikai jelentést látjuk benne, amely valamely adott nyelvben grammatikai eszközzel fejezhető vagy fejeződik ki, akár azoknak a grammatikai eszközöknek összességét, amelyek egy és ugyanazon grammatikai jelentés kifejezésére szolgálnak, akár pedig olyan általános fogalomnak fogjuk fel, amelynek körébe beletartozik az azonos grammatikai jelentéssel bíró nyelvi elemek (morfémák, szavak, szószerkezetek) összessége. És teljes mértékben igazat adunk Szerebrennyikovnak [77], aki annak a kérdésnek eldöntésénél, hogy egy konkrét nyelvben megvan-e a vidkategória vagy nincs, különösen két kritériumot emel ki: 1. a videllentét és 2. a morfológiai kifejező eszköz meglétét. A grammatikai kategória kialakulásának számtalan példával igazolható útja: a dolgok (tárgyak, jelenségek stb.) között újonnan felismert viszonyt az ember először a rendelkezésére álló lexikai eszközökkel fejezi ki, s azután az új viszony jelölésére szolgáló lexikai elem egyre többet veszít lexikai jelentéséből [78], s válik lassan kizárólag az új viszony kifejezésére szolgáló grammatikai eszközzé, s alkotja a viszonyjelentéssel együtt a grammatikai kategóriát. így lett pl. a szláv себя visszaható névmás ся alakjában а возвратно-средий залог kategória kifejező eszközévé, így lett a magyar bél főnév a -ba-, -be rag, az illativus kategória nyelvi burkává. A viszony jelentés azonban 456