Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Az orosz vid-kategória kialakulásánaik kérdéséhez

Mégis minden más ige is felvehette а неопред.-многокр. jelentést a kontextus hatása alatt: а вынести jelenthette: 1. вынести vagy выносити egyszer, egy konkrét esetben kivinni, 2. вынести néhányszor, szokása, képes kivinni, viszont а выноситьnak csak a 2. jelentése volt meg (а нести-носить, пасти-падать stb. párok tagjai, ugyanilyen viszonyban állottak, csak a határra való irányultság nélkül). A vid-rendszer kialakulásának alapja Maszlov elmélete szerint a terminatív igék, főképp а в-ьнести, соберати típusú előképzős rezultatív igék voltak. Ennek a csoportnak kettéhasadásából állott elő a szemlélet speciális szláv jelensége. A hasadás abból állott, hogy a folyó cselekvés emfatikus ábrázolásához részint az éppen meglevő T—

ID (вънести-въносити, пасти-падати stb.),

: töveket használták fel, hogy a folyamat és a valóságos elérés jelentését grammatikailag elkülönítsék. részint a meglevő -a-val bővült tövek mintájára új töveket alkottak (így keletkeztek az улетати, падати mintájára а собьрати > събирати, приложит > прилагати stb. igepárok). Ekkor veszi fel а въносити forma a „sokszor bevinni"' jelentés mellé a „bevivés állapotában lenni", „éppen vinni befelé" jelentést; az -a- képzős tövek is régi (ismétlődés, szokás) jelentésük mellett a cselekvéssel való foglalkozásnak, a folyamatnak emfatikus kiemelésére kezdenek szolgálni. Ez pedig már a folyamatos szemlélet. Ez az új alak azonban lexikailag még kis területre, mindössze néhány igére szorítkozott, emfatikus és fakultatív volt (a folyamat új jelentése mellett megtartotta a nem konkrét, „nem aktuális" jelentést is), és ellentéte nem egy befejezett szemléletű alak, hanem az , общий вид" „semleges szemlélet" volt. A fejlődés további szakaszán а събирати típusú származékigék használata egyre szélesedik, az emfatikum halványul bennük, s beáll az az idő, amikor ellentétjük (събьрати) már nem jelenthet folyamatot, vagyis az „общий вид" felveszi a befejezett szemlélet jelentést. A szláv alapnyelv korszakának végére befejeződik a fejlődés: a совершенный-несоверш. ellentét fokozatosan kiterjed a többi (AT) igére is. mikoris. a kizárólag AT igék imperfecta tantum lettek, azok pedig, amelyek megfelelő szövegösszefüggésben terminatív jelentést is kaphattak (pl. делать) valamely előképzős derivátájukkal szemléletpárokká egyesülnek; (делати-сделати); végül a szemlélet kategória alá kerülnek az imperfectum tantum és perfectum tantum igék is. Közben megváltozik a szemlélet szemantikai tartalma is: a folyamatos tag az ellentét negatív tagja, az ellentét semleges háttere lesz, míg a befejezett szemlélet, amely eddig a „semleges szemlélet" funkcióját töltötte be, a szemantikailag teljesebb értékű, pozitív taggá válik. Tehát a szuffixumos imperf ektiválás a szemlélet jelölés első és főmódja, a szemlélet jelölés egyéb módjai (a prefixálás a viszonylag „üres" előképzővel, depreverbáció és szuppletivízmus) csak később, a szemléletkategóriának az egész igeállományra való kiterjedésével párhuzamosan tűntek fel. 29* 451