Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)
II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Az orosz vid-kategória kialakulásánaik kérdéséhez
AT— D: нести : meghatározott esetben, meghatározott irányban vinni, AT— ID: носити: ide-oda hordani, általában hordani, hordani képesnek lenni, T—D: у-, въ-, при-нести : el-, bevinni, idehozni, T— ID: у-, въ-, при-носити: többször egymásután el-, be-, idehozni, -vinni. A régebbi összlávban a két utóbbi sor közt nem volt még szemléleti különbség: а вънести jelentette a célra irányuló cselekvés folyamatát is, a cél elérését is; а въносити jelentése ugyanez volt, de a határozatlanság, ismétlődés árnyalatával. Ez a négy típus azonban csak néhány igegyöknél volt meg. S ha megvolt is mind a négy tag, az extenzív jelentésű, ismertetőjegy nélküli tag megfelelő szövegösszefüggésben felvehette az ismertetőjeggyel bíró, intenzív tag jelentését: pl. нести въ домъ összefüggésben T, а често -val pedig ID. Maszlov ti. kellő vizsgálat alapján kiterjeszti a többi mai szláv nyelvre is Sz. Karcevszkijnek. azt a megállapítását, hogy az orosz „perfektiválás" (alapjában véve az „üres praefixummal" történő is) semmi más, mint szóképzési folyamat, amely mindenkor egy új lexikai jelentés, vagy egy új árnyalat, röviden egy új igének képzésére szolgál, és rávilágít arra az éles különbségre, amely a vid-jelentés morfológiai kifejezése tekintetében az imperfektivizáció és perfektivizáció között fennáll a mai szláv nyelvekben. Míg ugyanis az imperfektivizáció általában „ugyanannak a lexikai jelentésnek keretein belül ugyanannak az igének, ugyanannak a lexémának keretein belül hozza létre a grammatikai eltérést", tehát „a szemléleti szembeállítás megteremtésének kétségtelenül tisztán grammatikai eszköze", addig a perfektivizációnál sem az előképző, sem a nazális szuffixum nem minősíthető a befejezett szemlélet mutatójának, mert mindkét esetben szóképzéssel van dolgunk, ahol a perfektiv szemléletérték úgyszólván csak melléktermék, csak kísérő jelensége a tisztán lexikai célú folyamatnak. Még az ún. üres előképző sem minősíthető a szemlélet-jelentés kifejezésére szolgáló, tiszta, grammatikai formális eszköznek, mert а писать-написать típusú igepárok tagjainak jelentésében nincs párhuzamosság (= egy adott несов ige különböző jelentéseiben más-más képzésű vid-párral rendelkezhet: pl. бить = 1. üt, ver, megver: по-, прибить; 2. leüt: убить 3. szétzúz; разбить; 4. ütéssel jelt ad: пробить; beüt: пробить; 7—10. lő; ráüt valamire; ráz, törekszik: 0. Ezért beszél Maszlov az imperfektivizációval szemben következetesen csak ún. perfektivizációról. A szláv vid őstörténetének (történelem előtti korának) tanulmányozásánál nem lehet csak a D/ID, vagy csak a T—AT-ból kiindulni, hanem azokból az Aktionsartokból, amelyek erre a korra rekonstruálhatók, s amelyek fokozatosan a fentebb említett két korrelációba olvadtak, amelyek azután a vid keletkezésének közvetlen bázisául szolgáltak. Chr. S. Stang (Das slavische und baltische Verbum. Oslo, 1942) 28* 449
