Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Némedi Lajos: Bessenyei György utóélete (I. 1772—1790)

JEGYZETEK [í] Dr. Belohorszky Ferenc: A Bessenyei-irodalom, összeállította: . . . Nyíregyháza. 1914. Az említett fejezet a 11—17. lapokon. [2] Gálos Rezső: Bessenyei György életrajza. Budapest. 1951. A 362—366 lapokon [31 Badics Ferenc: Gyöngyösi István élete és költészete. Bpest. 1939. V. fejezet. Gyöngyösi költészetének hatása saját korában s fokozódó kedveltsége a XVIII században. VI. fejezet. Gyöngyösi a XIX. században. Irodalomtörténeti méltatásai. .. (A 191—228. lapokon.) — Clauser Mihály: A Zrinyiász sorsa (1651— 1859). Bpest, 1934. 46. lap. — Klaniczay Tibor: Zrinyi Miklós. Bpest. 1954. Bán Imre: Apáczai Csere János. Bpest, 1958. VI. Az Apáczai-mű utóélete. 541—560. lapokon. [4] Csokonai emlékek. Összeállította és a jegyzeteket írta Vargha Balázs. Bpest, 1960. (A magyar irodalomtörténetírás forrásai. I. kötet). [5] Halász Gábor: Két Bessenyei-dokumentum. IK. 1933. 296—297. 1. |6] Vö. Csóka J. Lajos: Bessenyei György és a bécsi udvar. Pannonhalma, 1936. — Csóka J. Lajos: Mária Terézia iskolareformja és Kollár Ádám. Pannonhalma, 1936. [7] Kazinczy Ferenc: Pályám emlékezete. Első szak. 7. rész. [8] Beleznayné levele Kazinczyhoz, 1776. dec. 29-én. Kaz. Lev. I. 7. 1. [9] Boros Gyula: Bessenyei Sándor szerelme. Bp. 1906. 31. 1. [10j Bessenyei Györgynek. Pest, 10. Januari. 1772. [11] A „Kegyelmes Herceg!" megszólítással kezdődő prózai írás 1765-ből. [12] Orczy Lőrinc midőn Bessenyei Györgynek visszaküldené a vallás iránt habozó írásait. (1777 körül). [13] Bessenyei Györgynek. Pest, 10. Januari, 1772. [14] Laczka János: Bessenyei György élete c. írása Kazinczy biztatására készült, de kéziratban maradt. Ballagi Aladár adta ki A magyar királyi testőrség története című könyvében, Pest, 1872. [15] Bessenyei és Barcsai verseit a Bessenyei György Társaság c. kiadványból (Bécs, 1777.) és a Magyar Irodalmi Ritkaságok 23. kötetéből veszem. [16] Vö. Kazinczy Ferenc: Pályám emlékezete. Első szak. 12. rész. [17] Bessenyei levele 1777, február 11-én kelt, Bécsből. Kaz. Lev. I. 8—9. 1. [18] Pályám emlékezete. Első szak. 14. rész. [19] Szauder József Bevezetése a Magyar Klasszikusok Kazinczy kötetéhez, XX. 1. [20] Ad. D. Bessenyei, 177. A Bessenyei György Társasága kötetben. („Tu Patriae literis optas augere decorem, Hoc magis ac armis, Patria culta nitet"). [21] Kreskay Imre költői levelezése. Régi Magyar Könyvtár 22. Hattyuffy Dezső kiadása. Bpest, 1906. [22] A költői leveleket a következő forrásokból idézem: Császár Elemér: Ányos Pál versei. Bevezetéssel és jegyzetekkel kísérve kiadta. . . Bpest, 1907. és IK. 1907. 353—357. 1. [231 Waldapfel József: Bessenyei György áttérése. IK. 1929. 227. 1. [24] Rhédei Ferenc levele, Piskolt, 1780. július 17. Idézi Gálos Rezső id. m. 149. i. [251 Harsányi István: Kazinczy kéziratos feljegyzése Bessenyei áttéréséről a Ráday könyvtár Szemere Tárában. IK. 1927. III—IV. füzet. [26] Kazinczy Nyomárky József ügyvédnek. 1820-ban Kaz. Lev. XVII. 2. 1. [271 Horányi Elek: Memoria Hungarorum, I. 1775. 287—288. 1. [28] Ignaz De Luca: Das gelehrte Österreich. Ein Versuch. Zweite vermehrte Auflage mit einem Anhange. Wien. 1777. 22—23. 1. így írja a testőr nevét: Beschengei. [29] Dévay András: Nap után forgó virág. . . 1764. Barkóczy Ferenc esztergomi érseknek. [30] Mátra hegyei között mulatozó nimfáknak éneke, melyet a nagyméltóságú herceg B. F. Magyarország prímásának, esztergomi érsek úrnak, mintegy búcsúzóképpen szomorodott szívvel mondának. Hely nélkül. 1761. (Sokáig helytelenül Orczynak tulajdonították a verset). [31] Barkóczy Ferenc esztergomi érsek úrnak. (1765 előtt). [?2] Barkóczy Ferenc .. .hamvainak. 1787. .389