Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Némedi Lajos: Bessenyei György utóélete (I. 1772—1790)

Dr. NÉMEDI LAJOS főiskolai igazgató: BESSENYEI GYÖRGY UTÓÉLETE (I. 1772—1790) Nemcsak az író élete és működése tartozik az irodalomtörténet kutatási körébe, hanem a hatása és az utóélete is. Az író monográfusa sem hagyhatja figyelmen kívül ezeket, még kevésbé az. aki egy korszak irodalmi életével mint folyamattal kíván foglalkozni. A következőkben kísérletet teszek arra, hogy a Bessenyei György irodalmi működésével kapcsolatos emlékeket összegyűjtsem és feldolgozzam. Kik olvasták? mint vélekedtek róla? kikre hatott? mivel hatott kortársaira és utódaira? mit láttak benne? hogyan állítják be az irodalom folyamatába? hogyan alakul ki vele kapcsolatban az irodalmi közfelfogás? Ezek azok a kérdések, melyekre választ keresek. Bessenyei utóélete nem halála után kezdődik el, hanem első műveinek megjelenésével. — Az idevonatkozó adatokat eddig még nem gyűjtötték össze hiánytalanul. Belohorszky Ferenc A Bessenyei irodalom c. füzetében kísérletet tett valami hasonlóra. [1 ] A Bessenyei életére, munkásságára vonatkozó általános jellegű munkák és feljegyzések c. részben 1788-tól 1872-ig összesen 26 adatot regisztrál, még hozzá elég pontatlanul. Ez a néhány adat legfeljebb kiindulópontul szolgálhat. Gálos Rezső monográfiájában [2] Utóélete, irodalma címen foglalkozik Bessenyeivel ebből a szempontból. A reformkorig terjedő időszakaszról két és féloldalt ír. Igaz, hogy értékes életrajza más helyein sok idevonatkozó adatot feldolgoz. Ezeket én is átvettem. — Egyébként adataim nagyrészéhez a korszak irodalmának éveken át tartó olvasgatása árán jutottam. Egy nagy író utóéletének tanulmányozása az irodalmi élet ismeretéhez rendkívül tanulságos adalékokkal szolgálhat. Egy-egy irodalmi korszakban nemcsak az azokban biológiai értelemben élő írók játszanak szerepet, hanem rég letűnt korok nagyjai is. A felvilágosodás kora a magyar irodalomban elképzelhetetlen Apáczai, Gyöngyösi és Zrínyi nélkül. Nem véletlen, hogy az ő utóéletükről már jeles tanulmányok íródtak [3]. Bessenyei György utóéletének, emlékének a tanulmányozásától elsősorban a reformkorig terjedő időnek irodalmi életére remélek adalékokat. Leginkább fényt tud talán vetni egy ilyen vizsgálat a magyar irodalomtörténeti köztudat kialakulásának folyamatára. Külön kisebb fejezetet szánok az új korszak kezdete tudata kialakulásának — természe21* 355