Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Kónya István: Lenin Materializmus és Empiriokriticizmus című műve, a fiedizmus elleni harc éles fegyvere

Ezzel a machizmus nemcsak a fideizmus kapunyitogató jaként lepleződik le Lenin bírálata nyomán, hanem nyilvánvalóvá válik tudománytalansága is. Mert teljesen evidens Lenin megállapítása: „... minden ideológia történetileg feltételes, de feltétlen az, hogy minden tudományos (az én kiemelésem. — K. I.) ideológia (eltérően pl. a vallásos

1 ideológiától) összhangban van az objektív igazsággal, az abszolút természettel" [251. Ezért tudománytalan a machista ideológia. A marxista filozófia viszont azért tudományos, mert „ ... azt tartja, hogy érzeteink az egyetlen és végső objektív valóság képmásai. .. " [26], Vagyis e képmásokban az ember az objektív igazságot ismeri meg. „Ez az álláspont visszavonhatatlanul becsapja az ajtót mindennemű fideizmus és... professzori skolasztika előtt. . . " [27], 3. A filozófia néhány fontos további kérdésében vallott machista álláspont fideista következményei. Lenin a machisták fideizmust szolgáló szerepét a dialektikus materializmus alapvető törvényszerűségei mindegyikének a vonalán leleplezi. Ennek a módszernek az elvi és gyakorlati jelentősége roppant nagy, mivel ilyen módon a lehető legsokoldalúbban feltárul a machizmus szélsőségesen idealista mivolta, s egyben Lenin így teremt lehetőséget arra, hogy művét a dialektikus materializmus összes lényeges kérdése pozitív kifejtésének és továbbfejlesztésének kézikönyvévé tegye. E dolgozat keretei persze, nem engedik meg, hogy Lenin nagy művének minden ilyen vonatkozású részére kitérjünk. Csupán példaként nézzük meg néhány vonatkozását. Az anyag objektív voltának és az objektív igazságnak a machista tagadásából logikusan következik az okság, a szükségszerűség és a törvényszerűség objektív voltának a tagadása is. Avenarius azt mondja: „Miként nem érzékeljük az erőt, mely mozgást hoz létre, éppúgy nem érzékeljük valamely mozgás szükségszerűségét sem... Amit érzékelünk, mindig csak az, hogy az egyik a másik után következik. .. " [28], Majd: „Mivel tehát az okság képzete megköveteli az erőt és a szükségszerűséget, vagy kényszert.. . ezért velük együtt megdől" [29]. Tehát, minthogy — Avenarius szerint — nincs objektív szükségszerűség, azért nincs objektív okság sem. Tehát az okság és szükségszerűség szubjektív jellegűek. Avenarius ezt ki is mondja félreérthetetlenül: ..A szükségszerűség megmarad, mint a következmény várásának valószínűségi fdka" [30], Teljesen hasonló szubjektívista álláspontot vall Mach is. Szerinte is csak .346