Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Kónya István: Lenin Materializmus és Empiriokriticizmus című műve, a fiedizmus elleni harc éles fegyvere

Ezt a folyamatot azért vázoltam fel, s dokumentáltam Lenin nyilatkozataival, mert csak így érthető meg igazán, hogy Lenin milyen gondosan megvizsgálta a machistákkal való filozófiai vita súlyát és jelentőségét, és mikor a „nvilt hadüzenet" után harcbavetette a nagy művét, — a Materializmus és empiriokriticizmus-t is, — akkor ezt a párt elméleti tisztasága megvédelmezéséért tette, a marxista lepelben jelentkező machista filozófiai revizionizmus szétzúzása céljából. Minthogy pedig a machista szubjektív idealizmus elsősorban ismeretelméleti síkon támadott, Lenin műve is elsősorban ismeretelméleti vonalon zúzza szét az empiriokriticizmus érveit, s vele szemben építi ki és fejleszti tovább a dialektikus materializmus ismeretelméletét. Jelen dolgozatom ennek a nagyszabású eszmei harcnak csak egy oldalát vizsgálja meg. Az idealizmusnak a materializmus elleni harcában csak egyik oldal — végigvitele esetén azonban az egyik legfontosabb oldal, — az idealizmusnak a fideizmusba való torkollása. Vagyis az idealizmusnak az. a rendkívül fontos idealógiai szerepe, hogy kinyissa a kapukat a filozófia kerítésén a vallás számára. Ez az oka annak, hogy Lenin egész művén végigvonul a machizmus és a fideizmus kapcsolatainak a feltárása, akár abban a formában jelentkezik ez, mint Bogdanovnál, aki bár fennen hirdeti vallásellenes, ateista voltát, de közben objektíve a vallás előtt nyitja meg az utat. Akár úgy jelentkezik ez a kapcsolat, mint Lunacsarszkijnál, aki mint „istenépítő" megpróbálja Összeegyeztetni a marxizmust és a vallást. Akár pedig úgy, mint a mensevik Juskevicsnél, aki — itt-ott objektív idealista színezetű •— empirioszimbolizmusával az ész mellé odaállítja a „Logoszt". „az Észt", — vagyis az istent [13]. Lenin ezt a kapcsolatot ezeknél a machistáknál éppolyan következetesen leleplezi, mint a nyilt idealista, reakciós immanensek fideizmusát. Hogy Lenin mennyire a machizmus fideizmusba hajló tendenciájának leplezését tekintette egyik legfontosabb feladatának, azt jól mutatja az a körülmény, hogy Lenin már műve előszavában is foglalkozik ezzel a kapcsolattal. Azt mondja: „A dialektikus materializmus rettenthetetlen honi megsemmisítői ezekre az állítólag legújabb tanokra támaszkodva végülis a nyílt fidedzmusnál kötnek ki (ez legvilágosabban Lunacsarszkijnál látható, ám korántsem csak őnála)" [14], És ugyanitt adja meg Lenin a fideizmus következő definícióját is: „A fideizmus az a tan, mely a hittel helyettesíti a tudást, vagy egyáltalában bizonyos jelentőséget tulajdonít, a hitnek" [15], A következőkben, — néhány fontosabb vonásában — áttekintjük Leninnek ezt a — napjaink feladatai szempontjából is -— rendkívül tanulságos harcát a machizmus fideista tendenciái ellen. .343