Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

I. Tanulmányok a nevelés és oktatás kérdéseiről - Dr. Berencz János: A példák felhasználása pszichológia oktatásunkban, különös tekintettel szocialista iskolareformunk alapelveire

legyen. Ezért van óriási jelentősége a helyes megfigyelésnek a minden­napi életben, a tanulásban, a munkafolyamatok elsajátításában, a mun­kában. b) A tudományos munka nem lehet meg állhatatos, pontos, lényegre törő megfigyelés nélkül. Nem véletlen, hogy a természet- és társada­lomtudomány nagyjai (pl. Darwin, Pavlov, Marx stb.) a megfigyelés­nek is mesterei, óriásai voltak. c) A realista műalkotás nem jöhet létre a valóság aprólékos és mélyreható megfigyelése nélkül. 3. A figyelem tárgyalásánál példáinkkal érzékeltetnünk kell azt, mennyire lényeges szerepet játszik a koncentrált figyelem a munká­ban, termelésben. A figyelmetlenül, szétszórt figyelemmel dolgozó em­ber veszélyezteti a munka eredményét, minőségét (selejt), másrészt sa­ját testi épségét, egészségét is. (Balesetek a figyelmetlenség következ­tében.) Nélkülözhetetlen a figyelem koncentrációja az iskolai oktatás­ban is. Gyakorlati jelentősége miatt tárgyalnunk kell az ún. habituális figyelmet, a figyelem automatizációját is. Ez teszi lehetővé, hogy a gya­korlati életben — erős kifáradás nélkül — egyszerre többféle cselekvést is végezzünk, figyelmünket gazdaságosan osszuk meg (pl. lépcsőn fel­menés közben beszélgetni tudunk). Tanulságos itt is a pathológiai példa arra nézve, hogy bizonyos kóros esetekben a habituális és az aktuális figyelem szétválhat egymástól. Ez a tájékozódás és a cselekvés súlyos zavaraihoz vezethet. 4. Az emlékezés tárgyalásakor a tankönyvek inkább csupán a min­dennapi életből és az iskolai oktatás köréből merítik példáikat. E pél­dák természetesen nem nélkülözhetők, de kiegészítésül a következő szempontokra hívhatjuk fel a figyelmet: a) Példáinkban nem szorítkozhatunk olyan esetekre, melyek bár­mikor, bárhol előfordulhatnak. Tudatosan is arra kell törekednünk, hogy az emlékezésben tükröződő konkrét társadalmi-politikai mozzanatokat példáinkban érzékeltessük. Példaként hadd említsük JÓZSEF ATTILA „Mama" című költeményét, ahol az emlékezés a proletársors társadalmi mozzanataival fonódik harmonikusan egybe. Vagy, amikor RADNÓTI feleségére emlékezik (pl. a „VII. eclogá"-ban, „Levél a hitveshez" című költeményében), ez az emlék a fasiszta háború, embertelenség gyűlöle­tével szövődik egybe. Tehát félreérthetetlenül társadalmi-politikai szí­nezetű. Ugyanígy ADY „Emlékezés Táncsics Mihályra" című költemé­nyében is haladó politikai tartalmat rejt az emlékezés. b) Nem mulaszthatjuk el azt sem, hogy példáinkkal bizonyítsuk: a mindennapi életben, a termelőmunkában feltétlenül szükségünk van a lényeget megtartó, logikus, pontos emlékezőképességre. 5. A képzeletről tanítván, különösen a képzelet egyszerűbb és bo­nyolultabb eseteit (agglutináció, tipizálás, sematizálás, különböző kom­binálások) és fajtáit szükséges találó példákkal illusztrálnunk. A korszerűség, gyakorlatiasság elvének érvényesítése itt megkí­vánja: példáinkkal bizonyítsuk be, hogy korunk technikai fejlődésében, tudományában, művészetében milyen lényeges szerepet tölt be a kép­28

Next

/
Oldalképek
Tartalom