Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bakos József: Comenius és az emberi beszédhang vizsgálata. (Adatok a beszédhang kutatásának fejlődéstörténetéhez)

a helyes beszédben gyakoroltatni? A válaszban különösen kiemelte a helyes ejtésre nevelést, s a selypités, a beszédhiba, a helytelen ejtés kijavításának módjait is feltárja. Azt is megemlíti, hogy a szülő nem cselekszik helyesen, ha „szeretetből elnézi, hogy a gyereke az r-t nem pontosan ejti és helyette Z-t mond". Comenius különben a pataki iskolában a logopédiai ismeretek nyújtásában már hagyományokra is támaszkodhatott. Szikszai Fabriczius Balázs pataki professzor (1561—1576) nem véletlenül közöl szó jegyzékében értékes megjegyzéseket a nyelvhibákkal kapcsolatban is. Szó jegyzékének De habitibus corporum című fejezetében a nyelvi hibák leírását és elnevezéseinek magyar terminológiáját is nyújtja: „Balbus: robogó, blaesus: Pelp, selp, traulus, qui certam aliquam literam inter pronuntiandum prof erre non potest: Azki a szólásban nem mondhat nemóly botut ki, ut qui pro latom dicit iatom, pro b dicit p, vei pro l profért r, pro louag dicit rouag. Psellus, qui literam aut syllabam pronunciando praeterit: Azki az szólásban való hertelenkodésbol nemely botut vagy syllabat el hagy gyakorta. — Ischophonus cui lingua titubat et inter loquendum haeret, nec syllabam syllabae propere connectere potest: az ki kesore, nehezen es akadozua szol" [69]. Comenius haszonnal forgatta azokat a kiadványokat is, amelyeknek írói, mint a siketnéma-oktatás úttörő mesterei, az élőbeszéd vizsgálatát is előbbre vitték. Mivel az artikulált hangos beszédre kívánták megtanítani tanítványaikat, a siker érdekében alaposabban figyelték a beszélőszervek működését, a hangképzés fizikai (fiziológiai, akusztikai) vonatkozásait, s megfigyeléseiket leírták, illetőleg rendszerezték. Comenius különösképpen hasznát vette Juan Pablo Bonét 1620-ban megjelent művének (Redvction de las letras y Arte Para Ensenar a Hablar Los Mvdos) [70]. Bonét különösen a mássalhangzók képzésmódjának leírására adott jó példákat. Comenius és Bonét munkássága és felfogása különösen találkozik egy dologban: az iskolai oktatásban elítélik a lelketlen szillabizálást és helyette a hangoztató módszert ajánlják. Comenius nem egy alkalommal ítéli el a betűző módszert és propagálja helyette a hangoztatási eljárást, azaz a jó fonetikus Comenius az olvasás tanításában nem a betűből, nem az írásjegyből, hanem a hangból indul ki: „Literas rede pronuntiando, scribendo formes, aurium et oculorum indicio." (Triertium Catholicum, Cap. XV.) Már említettük, hogy pataki évei alatt újszerű ábécét szerkeszt merész elméleti megfontolásokkal és nem véletlen, hogy ezt a címet adja neki: Artificii legendi et scribendi Tirocinium. Ebben a ma még kéziratban tanulmányozható írásában tömören adja az utasítást a betűvetés és az olvasás tanítására rendelt pedagógusoknak: „Lectio et scriptio simul docenda, loqui et audire, monstrare et spectare." (A prágai kéziratból.) Tehát a gyerekek előbb figyeljék meg a betűjegyek és a hozzájuk kapcsolt állatok, tárgyak stb. képét, azután nevezzék meg, hangoztassák a neki megfelelő hangot, s azután írják is le. Tehát a folyamat: kép + hang + betű; közben helyesen kiejteni a hangokat és pontosan, csinosan formálni a 276